Farkas Árpád - Nehezen évülő ifjúkori versek

2019. december 21., szombat, Irodalom

Üveggolyók

Magamra hagytak két üveggolyóval,
csak játszadozzam,
mert addig semmi rosszat nem teszek.

A bizonyosság golyói elgurultak,
s cibálják kétfelé a bőgő gyermeket.
Egyik a mélybe gurult vissza,
hol zörgő napraforgóparipán
ágaskodik a gondtalanság
s majomként csüng a szilvafán.
A másik fel, az égre röppent,
átsütnek rajta csillagok –
Már látom, megvakít a fénye,
mert úgy ragyog, mert úgy ragyog –

(1965)

 

Kényszerű virrasztás

Városok, hej ridegen pengő gyöngyszemei
a kihűlő időnek, ázik olajos fényetekben
konok kölyökarcom. A gyermekkor mélyéből
elrabolt játékaim szerre előjönnek:
adj király katonát, toporgó ólom paripát,
s régóta nem a tüzes indulókkal alszom.

Mert imbolygó lila lámpákat himbálnak
az éjek, mosatlan csörren, padló reccsen,
félnótás árnyak járnak át a házon.
Hiába, mégis ráfizet az ember,
ha még szakálla sincs, s ilyen idegekkel
próbál kifogni a kötelező álmon.

Nem álmodok hát szebb jövőt, se semmit.
A gyermek, akit felvertetek bennem,
felsír mindig éjjeleken át.
Meghurcolt legjobb bátyjaiért kéne menjen –,
kimarjult szemmel ül csak, csak ül az ágyon
s nem tudja átaludni már az éjszakát...

(1964)

 

Zsilipek

Ne szólj –,
a csönd maradjon gondolatjel,
a dadogásod valamit majd pótol.
Ne üss –,
csak kárminvörös fellegekkel
fulladozz a körülötted felvert portól –
De felszakadnak a gondolat zsilipjei egyszer,
s mélyzöld fenyvesek kergetik, pörgetik arcod
mását, és recsegő ganyésszekerek,
hegyek, lehunyt pillájú zöld tengerszemek,
galagonyabokrok, égerfák,
puliszkaliszttel pucolt székelyharisnyák,
kopjafák,
botok,
kínok ,
tengerek,
dörömbölik napszítta mellemet,
s mint földbe nyomott babszem, e világ kikel,
ős-csont süt fel foszforos fényeivel;
abból olvasok, mi lassan elveszett,
mert nem szerveztétek meg a temetkezéseket.
Hiába ring a gránátalmaágon
az ágyúöntők virága: Gábor Áron,
nem robban fel e nagy-nagy csingilingben
Csoma Sándor sírja sem Dardzsilingben...

Sebaj,
nem tőlük való sem éltem, sem holtom,
vadsóskán nőttem fel, zöld spenóton,
vas van e vérben, s vassal él e nép,
dörömbölje csak léte bádogfedelét...

(1968)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1261
szavazógép
2019-12-21: Irodalom - :

Ferenczes István: Hadak utáni december (Részlet a szerző Veszedelmekről álmodom című regényéből)

December jött, hadak utáni tél. Állítólag havazott. Méltóságteljesen. Széttépett angyalszárnyak riadalmas örvénylése próbált fátylat borítani az elmúlt hónapok borzalmaira, amelyekben dér lepte be édesapámat.
2019-12-21: Világfigyelő - :

Megduplázták a keretösszeget (A magyar kultúráért és oktatásért pályázat)

Az idei 1,1 milliárd forintról jövőre kétmilliárd forintra nő a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának elősegítését célzó, A magyar kultúráért és oktatásért elnevezésű pályázat keretösszege – jelentette be Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap budapesti sajtótájékoztatóján.