Mifelénk ritka, hogy egy kórházi osztály vezetője ne panaszkodjék orvos- és asszisztenshiányra, ne sorolná fel, mi minden hiányzik ahhoz, hogy tudásuk szerint a legjobban láthassák el a betegeket. Úgy tűnik, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház kardiológiai osztálya kivételt képez, hisz míg korábban nem volt elegendő szakember ezen a területen, a műszerezettségben is voltak hiányosságok, jelenleg öt szakorvos látja el a szív- és érrendszeri panaszokkal jelentkező pácienseket, munkájukat tizenhét asszisztens és hat ápoló segíti, a műszerpark pedig folyamatosan bővül. Talán ezekben a harmadik emeleti kórtermekben fordul elő legtöbbször, hogy az életmentés a tét, és az idő éppen olyan fontos tényező, mint a szakértelem. A megyei kórház osztályainak bemutatását célzó sorozat harmadik sajtótájékoztatóján a kardiológiai osztállyal ismerkedtünk.
A harmadik emeleti kardiológiai osztály huszonöt ággyal rendelkezik, ebből hat a súlyosabb esetek ellátására szolgál, itt állandó monitorizálásra, akár újraélesztésre is van lehetőség – ismertette dr. Cristina Puiac osztályvezető főorvos. Szívünk huszonnégy órából huszonnégyet dolgozik a hét minden napján, naponta közel százezerszer ver, biztosítva a vérkeringést a szervek irányába, de ha megbetegszik, elfárad, kezelni kell, amihez megvannak a korszerű felszerelések, az osztály személyzete jól képzett, és ez lehetővé teszi, hogy a komplexebb eseteket is el tudják látni – mondotta. A szív vizsgálatához rendelkeznek szinte a legújabb eszközökkel is, például az echográfhoz csatlakoztatható szondával, amelynek segítségével a nyelőcsövön keresztül közelebb lehet jutni a szívhez, így még pontosabb képet kaphatnak az állapotáról.
A leggyakrabban előforduló esetek a szívelégtelenség, a billentyűbetegségek közül a mitrális elégtelenség, az aortasztenózis, a sürgősségek közül a magasvérnyomás-krízis, ritmuszavarok, mélyvénás trombózis, tüdőembólia, koszorúér-betegségek – sorolta a doktornő. Az esetek 65 százaléka a sürgősségen keresztül érkezik, vagy a családorvos sürgősségi esetként küldi a pácienst. Gyakran kérnek a kórház más osztályainak szakorvosai kardiológiai vizsgálatot beutalt betegeik számára, mind az öt kardiológus rendel a járóbeteg-rendelőben, illetve ügyeleteznek az osztályon, úgy számítják, hogy egy orvos naponta húsz-huszonöt pácienst lát el.
Megelőzés és kockázat
Dr. Demjén Zoltán a megelőzés fontosságáról, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről beszélt. A leggyakoribb rizikótényezők: a dohányzás, az ülő életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és ha egy személynél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a következő években szív- vagy érrendszeri megbetegedés jelentkezik akár infarktus vagy agyi infarktus formájában – mondotta. Míg Nyugat-Európában egyre kevesebben dohányoznak, nálunk növekszik a fiatal és a női dohányosok száma, ez pedig talán a legnagyobb rizikófaktor – hangsúlyozta.
András Nagy Róbert, Demjén Zoltán, Baki-Jákó László, Cristina Puiac, Nagy Tímea, Izabela Roxana Voina
Demjén doktor szerint általában túl sokat eszünk, többet, mint kellene. Fontos lenne, hogy étrendünk legyen telített zsírsavakban szegény, vagyis minél kevesebb állati eredetű zsírt fogyasszunk, részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonát, a zöldségeket, gyümölcsöket, halat – emelte ki. A mozgáshiány, az elhízás vezethet magas vérnyomáshoz, ami gyakran tünetmentes, vagy egy fejfájásnál az érintett nem gondol rá, ezért mondják azt, hogy a magas vérnyomás lassú gyilkos – fogalmazott. Dr. Demjén Zoltán kitért a pszichoszociális stressz, a munkahelyi és a magánéleti stressz, a pénzügyi stressz, a depresszió szerepére mint kockázati tényezők a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Tapasztalat szerint a férfiaknál ötven év körül, a nőknél hatvanéves korban jelennek meg az érrendszeri betegségek, fontos, hogy a beteg tudatosítsa magában, valami probléma van, és cselekedjen is – mondotta.
Az infarktus
A siker kulcsa nem csak az orvos kezében van, hanem a betegében is, neki kell segítenie azzal, hogy ismerje fel, mi a baja, tudja értékelni a tüneteket – hangsúlyozza dr. Baki-Jákó László. A szívinfarktus a szív vérellátási zavarát jelenti, ami megtörténhet olyankor, ha a szívet beborító koszorúér-hálózatban egy ér eldugul, és ilyenkor nagy területen a szív nem kap oxigént, ha nem teszünk semmit, szívizomsejtek halnak el, ennek a jeleit kell felismernie a betegnek – magyarázta.
A szakorvos elmondta, az infarktusban a mellkasi fájdalom általában a mellkas elülső részén jelentkezik nagy területen, és nagyon erős légszomjjal társul.
A fájdalom sugározhat karba, nyakba, állkapocsba, és ha több mint húsz percet tart, nem múlik el semmilyen testhelyzetben, akkor sem, ha nitroglicerint tesz az illető a nyelve alá, azonnal cselekedni kell – hangsúlyozza. Ha a fájdalom egy pontban jelentkezik és szúró jellegű, csak másodperceket tart és nagy levegővételnél vagy mozgásra erősödik, akkor ez nem szíveredetű, lehet bordaközi idegek által okozott vagy ízületi fájdalom, de nem szívinfarktus, nem koszorúér-betegség – részletezte Baki-Jákó doktor. Ha a beteg érzi a hosszan tartó mellkasi fájdalmat, minél hamarabb egészségügyi intézménybe kell kerülnie, legjobb, ha azonnal mentőt hív. Ilyenkor az idő rendkívül fontos, minél többet késik a beteg, annál több szívizomsejt fog elhalni, és annál nagyobb marad a nyoma az infarktusnak, annál jobban gyengül utólag a szív – szögezte le.
A szakorvos elmondta: súlyos esetekben indokolt olyan központba küldeni a beteget, ahol lehetőség van a koszorúér megnyitására, koszorúérfestésre, ez Sepsiszentgyörgy esetében szerencsés, mert közel van Brassó, akár harminc perc alatt is a megfelelő helyre kerülhet a páciens. Ideális esetben, ha a tünetektől számított hat órán belül megtörténik a koszorúér megnyitása, akkor nagy eséllyel majdnem nyomtalanul megoldódik az infarktus, ha ellenben túlhaladja ez az idő a tizenkét, huszonnégy órát, akkor kérdéses, hogy egyáltalán érdemes-e elvégezni a koszorúérfestést és a koszorúér-tágítást, mert ezalatt sok szívizomsejt hal el. Ilyenkor beutalják a beteget, gyógyszeresen kezelik, és a következő napokban döntenek arról, hogy továbbküldik-e – részletezte a kardiológus.
Jelez a szervezet
Egy másik gyakori sürgősség a mélyvénás trombózis, amely tüdőembóliához és hirtelen halálhoz vezethet – magyarázta dr. Baki-Jákó László. Fontos idejében felismerni a tüneteket: megdagad az egyik láb, tésztatapintású lesz, ráálláskor fáj. Tapasztalat szerint hosszan tartó ágyban fekvés, fiatal nőknél a dohányzás és a fogamzásgátló együtt jelent kockázati tényezőt, de azoknál is gyakori, akik sokat ülnek ugyanabban a testtartásban, például repülőgépen – ecsetelte a mélyvénás trombózis rizikófaktorait dr. Izabela-Roxana Voina. Elmondta, sebészeti beavatkozásnál, kemoterápiás kezelés következtében, autoimmun betegség esetén is kialakulhat a trombózis, de ha idejében diagnosztizálják, eredményesen lehet kezelni, és ehhez minden feltétel megvan a megyei kórházban is. A szervezet mindig jelez, ha valami baj van, ezért ezekre a jelzésekre figyelni kell, és ha ismeretlen tünetet észlelünk, orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozta dr. Nagy Tímea. Kiemelte a szűrések, a rutinvizsgálatok fontosságát, de szerinte a leghatékonyabb megelőzés a napi rendszeres mozgás.
A kardiológiai osztály sikerét András-Nagy Róbert kórházmenedzser abban látja, hogy sikerült létszámban és műszerezettségben is bővíteni ezen a területen, dr. Cristina Puiac osztályvezető főorvos pedig a csapatmunkát emelte ki, valamint azt, hogy a fiatal kollégái és az asszisztensek is elhivatottan végzik feladatukat, utóbbiak közül többen sok év tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
