Az eljárás gyakorlatilag kiiktatja a parlamenti vitát az államháztartást meghatározó jogszabályokról: a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

A jövő évi költségvetés megtervezésénél a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, háromszázalékos inflációval, háromszázalékos munkanélküliségi rátával és a GDP 3,6 százalékára rúgó, 40 milliárd lejt meghaladó államháztartási hiánnyal számolt.

Az Orban-kabinet továbbra is a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra, és 2020-ban – amikor önkormányzati és parlamenti választások is lesznek – az előző szociáldemokrata kormányzat által betervezett és törvénybe iktatott nyugdíj- és béremeléseket is végre akarja hajtani.

A kormány jövő évben az ideinél hét százalékkal nagyobb minimálbért vezetett be, de a kiadások mérséklése érdekében a jelenlegi szinten tervezte befagyasztani azokat a juttatásokat, amelyeket eddig a minimálbér alapján számítottak ki. A parlament tegnapi ülésén Ludovic Orban miniszterelnök közölte, hogy egyelőre letett a pótlékok befagyasztásáról. A kormányzati felelősségvállalás egyebek mellett megtiltja, hogy nyugdíjat és állami fizetést is kapjanak egyszerre a közintézményekben visszafoglalkoztatott nyugdíjasok.

Az előző, szociáldemokrata kormány által idén bevezetett „kapzsisági” (2018/114-es számú) rendeletet módosító – szintén parlamenti vita nélkül hatályba léptetendő – jogszabály költségvetési bevételektől fosztja meg Romániát, az Orban-kormány szerint viszont az ország alapvető érdeke, hogy vállalkozóbarát gazdasági környezetet teremtsen és ne riassza el a befektetőket. A módosítás egyebek mellett eltörli az energetikai cégekre kivetett, az üzleti forgalom két százalékának megfelelő adót, a távközlési cégekre kivetett háromszázalékos adót, a „kapzsisági illetéknek” nevezett 0,4 százalékos bankadót és a kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok törzstőkeemelési kötelezettségét.

Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül emeljék törvényerőre. Mégsem valószínű, hogy a módszert kifogásoló szociáldemokrata ellenzék a rendelkezésére álló három napban, a karácsonyi ünnepek időszakában bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meggátolni a költségvetési törvénycsomag hatályba lépését. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök viszont bejelentette: az alkotmánybíróságnál panaszolja be a kormányt. A Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöki tisztségét betöltő politikus azt mondta: nem a költségvetési törvény előzetes normakontrollját kéri, mert nem az a szándéka, hogy meggátolja hatályba lépését. A házelnök szerint a kormány „a törvényhozási hatáskör elbitorlásával” alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, az óvás célja pedig szerinte az, hogy Románia egyetlen kormánya se léptethesse hatályba a költségvetési törvényt a jövőben a parlament megkerülésével.