Amikor az évtizedek kezdetével kapcsolatos állásfoglalásokra gondolunk, akkor abban általában mindenki egyetért, hogy az tíz évet ölel fel, és hogy a kifejezés tíz év időszakára egységesen vonatkozó jellegzetességre mutat.

Sokan már most szerettek volna koccintani az új esztendővel együtt az új évtized kezdetére is, lélektanilag különösen érthető, hiszen a tízes évek mindenképpen véget értek, így logikusnak is tetszik az évtized befejezése is – ám a kutatók többsége szerint ez tévedés.

Gondoljunk csak a húsz évvel ezelőtti esetre, amikor 1999-ben hirtelen nehezen tudták eldönteni, mikor kezdődik az új évszázad. A kutatók nagy többsége akkor világosan rámutatott, hogy az új évtized – és azzal együtt az új évszázad is – 2001. január 1-jén startol. Hogy miért? Mert a julián és a Gergely-naptárban nincs nulladik év, ezek a naptárak Jézus becsült születési évét veszik alapul (a keresztény időszámítás Krisztus előtt 1. végével és Krisztus után 1-gyel folytatódik).
A világ nagy részén a nulladik év nélküli időszámítást veszik alapul, és emiatt sem az évtizedek, sem az évszázadok, sem pedig az évezredek nem indulhatnak kerek évszámokkal, hanem egyessel – mondja Konstantin Bikos, a Time and Date tudományos magazin vezető szerkesztője. Az agyunknak azonban sokkal könnyebb befogadni azt, hogy ha valami a nulláról indul, és ezért tűnik logikusnak, hogy ez az új évtizednek vagy épp évszázadnak a kezdete.

Ez ahhoz hasonlít, mint amikor például a 20. születésnapunkat ünnepeljük: ugyan 20 évesnek mondjuk magunkat, de valójában a 21. életévünkben vagyunk.

Elméletben tehát 2021. január 1. lesz az évtizedforduló, mert akkor lépünk Jézus születésének a 2020. évébe.

Jézus születésének időpontjától számították az éveket

Ezt a kissé zavaros képet egyetlen személynek, Dionysinus Exiguusnak köszönhetjük, aki elsősorban a kronológia területén végzett vizsgálataival vált híressé. A Dobrudzsában 470 körül született szkíta származású kora középkori latin keresztény író számította elsőként az éveket Jézus születésének feltételezett időpontjától, és ezzel sok mindent összekavart. Számításaiban ugyanis nem vette figyelembe a nulladik évet. A korabeli historikusok szerint Jézus a római császár, Augustus uralkodásának 28. évében született; ugyanakkor jelentős vita folyt arról is, hogy pontosan mikor kezdődött a római történelem egyik legfontosabb alakjának uralkodása.

Ma már az is világos, hogy Dionysius Krisztus születését (4–7 év tévedéssel) Róma alapításának 754. évében határozta meg, és ennek megfelelően azt jelenthette I. János pápának, hogy Jézus „ab urbe condita” (a város alapítása óta) 754. december 25-én született, ezért lett ez az 1. év a keresztény időszámításban. A kérdést azonban tovább nehezíti egy másik számítás, amely a Római Birodalmat megreformáló Diocletianus császár utolsó nagy keresztényüldözésétől, 284-től számította az időt. Tehát ha matematikai szempontból nézünk szembe a tényekkel, akkor az új évtized kezdetéig még mindig van egy évünk, amely 2021. január 1-jén kezdődik. (origo.hu)