Több, a polgárok és a rendőrség viszonyának javítását szolgáló új rendelkezés lép életbe január végétől a hatóság felépítését és működését szabályozó törvény módosításai nyomán. Az október végén a Hivatalos Közlönyben megjelent 192-es számú törvény egyebek mellett kibővíti az igazoltatásra, bekísérésre, valamint az érintettek jogaira vonatkozó eddigi elég általános és eltérően értelmezhető rendelkezéseket.
A jogszabály több törvényt módosít, így a közbiztonságról szólót is, de ezek a rendelkezések nincsenek közvetlen hatással a polgárok többségére, viszont a rendőrség felépítését és működését szabályozó törvény esetében több cikkely is újdonságokat vezet be, illetve pontosításokkal szolgál például az egyenruhások feladatkörei, kötelezettségei terén. A pontosítások révén az eddig túl általános megfogalmazású paragrafusok könnyebben értelmezhetőkké válnak. Az állampolgárok szempontjából a legfontosabbak ugyanakkor az igazoltatás, bekísérés, őrizetbe vétel szabályait módosító előírások. Csak az igazoltatás, a gyanús személyek kiszűrése kapcsán több paragrafusnyi kiegészítést hoz az új jogszabály, melyek egyebek mellett megszabják, milyen körülmények között folyamodhat a rendőr igazoltatáshoz – csakis törvénytelen tett megalapozott gyanúja esetén –, mikor alkalmazhat megszorító intézkedéseket – ha közvetlen veszély fenyegeti őt a személyazonosság tisztázása során –, milyen esetekben és hogyan motozhat meg személyeket, kutathat át csomagokat, járműveket, illetve alkalmazhat akár erőszakot ezekhez.
A törvény továbbá részletesen előírja, a rendőr milyen körülmények között kísérheti be az őrsre a gyanúsnak talált személyt. A jogszabály négy lehetséges esetet sorol fel. Ezek: ha nem sikerül tisztázni az illető személyazonosságát, vagy hamisnak tűnnek az erre vonatkozó állításai vagy a felmutatott igazoló iratok; ha az illető viselkedése, a körülmények (helyszín, időpont, a nála talált tárgyak) arra utalnak, hogy törvénytelen tettre készül vagy már elkövette azt, illetve, ha tetteivel veszélyezteti a rendőr vagy más személy testi épségét, életét, a közbiztonságot. Negyedikként az a lehetőség szerepel, amikor a helyszíni intézkedést nem lehet biztonságban lebonyolítani, mert veszélyes lenne a rendőrre vagy másokra.
Az új előírások ugyanakkor több olyan kötelezettséget is felsorolnak, melyek az eljárás szabályosságát biztosítják. Ezek közé tartozik, hogy a rendőr mihamarabb köteles beszámolni felettesének a bekísérésről. Emellett a gyanús személyt a legközelebbi olyan őrsre kell bekísérni, ahol lehetséges az azonosítása, a helyzet pontos tisztázása, valamint az esetleges további biztonsági intézkedések foganatosítása. Az említett vizsgálatokat, intézkedéseket az őrsre érkezést követően azonnal el kell végezni.
Nem mellékes ugyanakkor, hogy a rendőr a személyazonosság vagy más részletek tisztázását követőn köteles azonnal szabadon bocsátani a bekísért személyt. Tilos az illetőt fogdába, előzetes letartoztatásba helyezni, hacsak ezeket előzőleg az ítélőszék nem rendelte el.
A törvény a bekísért személy jogait is részletesen taglalja. Eszerint pontosan tájékoztatni kell a bekísérés okairól, panasszal élhet az intézkedés ellen, ügyvédi segítséget kérhet, a védővel közvetlenül és a titoktartást lehetővé tevő módon értekezhet. Az ügyvéd hiányában ugyanakkor megtagadhatja, hogy nyilatkozzon. Kivételt képeznek a személyazonosság megállapításához szükséges vagy valamely súlyos (emberéletet veszélyeztető) bűncselekménnyel kapcsolatos információk. Utóbbiak abban az esetben, ha az igazoltatás, bekísérés során felmerül a gyanú, hogy az érintett birtokában van ilyen információknak, és ezek révén meg lehet előzni a bűncselekményt. A bekísért személy továbbá értesítheti a családtagjait vagy más megjelölt személyt az ellene hozott intézkedésről, illetve saját költségen orvosi vizsgálatban is részesülhet. Az orvost maga választhatja meg. A fogyatékkal élők, kommunikációs nehézséggel küzdők vagy a román nyelvet nem ismerő külföldiek tolmács vagy más szakember segítségét kérhetik.
Az igazoltatás, bekísérés, valamint az őrizetbe vétel kapcsán a jogszabály azt is pontosítja, milyen eszközöket használhat a rendőr ilyen esetekben, illetve meddig alkalmazhatóak ezek, továbbá kik ellen nem. Utóbbi csoportba tartoznak mások mellett az állapotos nők vagy a fogyatékkal élők, őket például tilos megbilincselni vagy fizikai kényszerítést alkalmazni ellenük.
