Az iráni–amerikai viszály azt követően lángolt fel újra, hogy Iránhoz hű iraki erők megtámadták az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét. Erre válaszul az Egyesült Államok péntekre virradóra célzott támadást hajtott végre az iraki fővárosban, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet irányítóját.
Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, a közel-keleti feszültség növekedése miatt összehívott nagyköveti szintű ülését követően tegnap.
Stoltenberg kijelentette: a szövetséges országok aggodalmukat fejezik ki a régió egészét destabilizálni képes iráni atomtevékenység, valamint az iráni vezetés terroristacsoportokat támogató politikája miatt. A NATO egyetért abban, hogy sohasem lehet atomfegyver Irán birtokában, továbbá minden felet felelősségteljes viselkedésre és önkorlátozásra szólít fel.
Az EB diplomáciai megoldást sürget
Diplomáciai megoldást sürgetett a viszály rendezésére az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, véget kell vetni az erőszak körforgásának, és ebben Európának különleges felelőssége van. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Irán vasárnap bejelentette: a továbbiakban nem tartja magát az atomprogramjáról szóló 2015-ös többhatalmi megállapodásból fakadó kötelezettségeihez. Nyomatékosította, fontos, hogy Irán visszatérjen a megállapodáshoz.
Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az európai uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben, hogy megvitassák a válság következményeit Európára nézve és az iráni nukleáris megállapodás jövőjét.
Trump szerint Iránnak nem lesz atomfegyvere
Donald Trump amerikai elnök tegnap megismételte, hogy kormányzata nem engedi meg Iránnak atomfegyver előállítását.
Trump 2018-ban bejelentette, hogy egyoldalúan felmondja a 2015-ben az iszlám köztársasággal, valamint öt másik nagyhatalommal (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína) megkötött egyezményt. Ezt követően tavaly Irán ismét megkezdte az urándúsítást, és jelezte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Azóta nem csupán a dúsított urán mennyiségét növelte, hanem meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.
Pekinget aggasztja az éleződő feszültség
Pekinget aggasztja az éleződő feszültség az Egyesült Államok és Irán között – fogalmazott Keng Suang kínai külügyi szóvivő. Az érintett feleket önmérsékletre szólította fel a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne éljen vissza erejével, hangsúlyozva: Washington az elmúlt napokban véghez vitt kockázatos katonai műveleteivel szembement a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival. Hozzátette: a hatalmi politika nem népszerű és nem is fenntartható.
Keng kritikát fogalmazott meg azzal szemben, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Irakot, miután az iraki parlament felszólította az amerikai és egyéb külföldi csapatokat, hogy hagyják el az ország területét. Kína mindig is ellenezte a szankciók meggondolatlan alkalmazását és a velük való fenyegetőzést.
