Milanović a szavazatok 52,7 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarović  leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3 százalékát szerezte meg. Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött.

Győzelmi beszédében Zoran Milanović azt mondta, törekedni fog arra, hogy államfőként a füle és feje lehessen mindenkinek, kevésbé egy váll, amelyen sírhatnak.

Az 54 éves, jogi végzettségű Zoran Milanović a belgiumi Flamand egyetemen doktorált, Brüsszelben posztgraduális diplomát szerzett európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak, 2007-től a párt elnöke. Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben ugyanakkor a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt.

Kormányfői karrierjét összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal.

Összetűzésbe került az Európai Bizottsággal is, miután megpróbálta megakadályozni Josip Perković volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. 2014-ben az SDP elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.