Egymást érik az esetek, melyek igazolják, semmi nem működik ebben az országban, és ezek mögött többnyire olyan kiskirályok állnak, akik azt hiszik, nekik mindent szabad, semmibe vehetik a szabályokat. Megtehetik, mert a rendszer engedi, senki nem meri számon kérni őket. Igazi botrány csak akkor robban ki, mikor önkényeskedésüknek emberélet az ára, ha csak anyagi a kár vagy kisebb a sérülés, az még takargatható.

A Floreasca Kórházban történtek alaposan rávilágítanak a romániai (egészségügyi) rendszer összes rákfenéjére. Nagyon sok ezek közül nem a pénzen múlik. A főváros egyik leghíresebb kórházában úgy léptek át a szabályokon, mintha azok nem is léteznének. Ügyeletes orvos nélkül, rezidensek kezdték el a műtétet, arra alapozva, hogy majd csak befut nagynevű mentoruk is, nem megfelelő fertőtlenítőt használtak, túlzott mennyiségben, és szinte csodával határos, hogy nem történt még nagyobb tragédia, egyedül az altatóorvos lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem repült levegőbe az egész kórház.

Majd miután mindez megtörtént, hogy kendőzzék a hibák sorozatát, hamis jelentés készült a páciens nem létező allergiájáról, a műtét lefolyásáról, mely mintegy mellesleg említi apró incidensként azt, hogy gyógyítás helyett felgyújtották a beteget. Sorra látnak napvilágot a megdöbbentő részletek. Kiderült az is, hogy nem ez volt az első ilyen eset, ám ahhoz, hogy a kórház vezetősége lépjen, végzetes tragédiára volt szükség, és sokat elárul az ott dolgozó orvosokról az is, hogy miután menesztették igencsak kétes hírnevű osztályvezetőjüket, nem hamut szórnak a fejükre, hanem sztrájkot hirdetnek.

Gondolhatják, ha nagynevű mentorukat politikai kapcsolatai, befolyása megmentette már kínos helyzetektől – egyetemi professzor maradhatott annak dacára, hogy bizonyítottan plagizálta doktori dolgozatát –, ezt is megússza, hisz élvonalbeli politikusok, hírességek feküdtek kése alá. Az érintett pedig cseppet se szánja-bánja a történteket, politikai bosszúhadjáratot kiált. Azért akarják eltávolítani, mert zavar bizonyos köröket – nyilatkozta.

Ez az eset is ékes példája, hogy Románia intézményrendszere miként rekedt meg a feudalizmus korában, hűbérurak uralják az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást, akik a szabályok fölött állónak képzelik magukat.

Mert a Mircea Beuranhoz hasonlóak ellepték az egyetemeket, kórházakat, a parlamentet, a minisztériumokat és a különböző állami hivatalokat, a mindenkori hatalom pedig fedezi őket, vagy tudomást sem próbál venni a mindent behálózó jelenségről. Tragédiának kell történnie, hogy egy-egy szemet eltávolítsanak a láncból, mely ettől még nem hullik darabokra, szorongathatja, fojtogathatja tovább szűkebb és tágabb környezetét.