Még jóformán meg sem melegedett a szék az Orban-kormány miniszterei alatt, máris sokasodnak ellentmondásos döntéseik. Nemcsak a költségvetés felelősségvállalással történt elfogadásáról vagy kampányígéreteikről van szó – előrehozott választások, kétfordulós polgármester-választás, a kiváltságos nyugdíjak eltörlése, az igazságszolgáltatás sorainak rendezése –, hanem olyan „apró-cseprő” ötletekről, melyek mögött sem átgondolt stratégia, sem hosszú távú elképzelés nem látszik.
A legtöbb terv mögött a pénzszerzés kényszere áll, a szociáldemokraták törvényei által megdézsmált államkasszát kellene feltölteni, vagy legalább takarékoskodni valamilyen módon. Megnyirbálnák hát a túlburjánzott államapparátust – ígérték ezt sokan már előttük is, de valahogy senkinek sem sikerült, sőt! –, és úgy tűnik, erre a legjobb módszert a bújtatott regionalizációban találták meg. A megyei intézmények helyett a fejlesztési régiók kapnának vezető szerepet, és így a liberálisok szerint csökkenteni lehetne a nagy fizetésű főnökök számát, észszerűbbé tenni az aktatologató hivatalok működését.
Az elképzelés azonban már első látásra is több sebből vérzik. 2013-ban ilyen minta alapján szervezték át az adóhivatalt, ám a kezdeti pánik után minden alkalmazott megtalálta a helyét, főnökök is maradtak bőven – csak éppen az adófizetőknek vált bonyolultabbá az életük, mert immár egy-egy papírra, döntésre napokig kell várni, míg a központból (esetünkben Brassóból) megérkezik. Állítólag hasonló módon alakították át tavaly a Román Hírszerző Szolgálatot, erről még kevesebbet tudni, de nehezen hihető, hogy sok titkosszolga került volna utcára. Most a belügyminisztérium, a munkaügyi és az európai alapokért felelős tárca állt elő ilyen tervekkel, és állítólag mindhárom megkapta a feladatot, hogy záros határidőn belül dolgozza ki az átszervezés módját.
Hamarosan tehát a bukaresti nagykutyák mellett lesznek regionális nagyfőnökök és helyi kisebbek – ez a liberálisok reformja. Minden bizonnyal a dolog mögött elsősorban az áll, hogy egy ilyen átszervezéssel szabadulhatnak a leggyorsabban az SZDP mindenhová beépített embereitől, hisz kell a hely saját klientúrájuknak.
A legvisszatetszőbb az Orban-kormány lépésében, hogy a könnyebb utat választja, azokra a fejlesztési régiókra épít, melyekről az elmúlt húsz év során kiderült: régióknak ugyan régiók, mert annak nevezik – de fejlesztésre cseppet sem alkalmasak. A Năstase-kormány tákolta össze ezeket, EU-s elvárásra, nagyon ügyelve arra, hogy a térkép határvonalainak megrajzolásakor nyoma se legyen a történelmi, földrajzi, esetleg etnikai jellemzőknek. Az észszerű regionalizáció azonban túl nagy falat lenne, ezt nem merik vállalni a liberálisok, így tovább tákolják, feladatokkal látják el, bővítik a jelenlegi rossz régiós rendszert. Ha nem hozza meg a várt eredményeket? Jön majd egy másik kormány, amely visszaalakítja, esetleg csavar rajta még egyet, és jobban összekuszálja az amúgy is rendkívül bürokratikus román közigazgatást.