Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel akarja még a nyári helyhatósági választások előtt bevezetni a kétfordulós polgármester-választást a kormány. Már kidolgozták a választási törvény módosításáról szóló tervezetet, amelyet ezekben a napokban láttamoznak az érintett szaktárcák, hogy napirendre kerülhessen a következő kormányülésen. Klaus Iohannis államfő is megerősítette ezt az információt a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélése után.
A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt a szociáldemokrata ellenzéket akarja meggyengíteni a módosítással, a hatályos egyfordulós választási rendszer ugyanis a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező Szociáldemokrata Pártnak van a legtöbb polgármestere. Az SZDP polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat a liberálisok azon törekvése, hogy valahogyan hosszabb időre ellenzékbe küldjék a szociáldemokratákat.
Ha azonban Ludovic Orban kormánya sürgősségi rendelettel változtatja meg a választási törvényt, azzal megsérti a parlamenti együttműködésről az RMDSZ-szel kötött tavaly októberi megállapodását. A szövetség számára ugyanis fontos kikötés volt, hogy a kormány ne módosítsa a parlament megkerülésével a választójogot. Az RMDSZ becslése szerint ugyanis mintegy 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma Erdélyben, ha egy második fordulóban a román pártok ismét összefoghatnának az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben.
A kormányon lévő liberálisok vezetőinek eddigi nyilatkozatai arra utaltak, hogy az Orban-kabinet nem sürgősségi rendelettel, hanem a parlamenti vitát mellőző, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így bizalmatlansági indítvány beterjesztésére kényszerítse az ellenzéket, és a kormány bukásával lehetővé tegye a parlamenti választások előrehozását. Utóbbi forgatókönyv azt eredményezné, hogy a polgármester-választás egyfordulós marad.
A kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg – és erősíti meg, módosítja vagy helyezi hatályon kívül – a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, amennyiben a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.