Mint ismert, a Magyarország esetében az Európai Parlament által kezdeményezett 7-es cikk szerinti eljárás célja, hogy megállapítsa, fennáll-e a tagállam esetében az uniós alapértékek megsértésének veszélye. Az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Az EP öt frakciójának – beleértve a Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kezdeményezésére a tegnapi vita után ma egy olyan határozatról szavaznak a képviselők, amely felszólítja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsot, hogy lépjen előre a hetes cikk szerinti eljárásban, rendezzen rendszeresen meghallgatásokat, fogalmazzon meg konkrét javaslatokat a jogállamiság ügyében vizsgált két tagállam – Magyarország és Lengyelország – számára azzal kapcsolatban, hogy min változtassanak, továbbá az Európai Parlamentet is vonja be az eljárásba és fogadjon el egy új jogállamiságvédő mechanizmust.

Vera Jourová (fotó) a tegnapi vitán leszögezte: alapvető fontosságú, hogy valamennyi uniós intézmény azon dolgozzon, hogy minden tagországban fenntartsák és megóvják a jogállamiságot. Az Európai Bizottság párbeszédre és megelőzésre törekszik Magyarországgal, azonban soha nem fog habozni, hogy minden szükséges lépést megtegyen a jogállamiság magyarországi biztosítása érdekében. Az uniós bizottság figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, elszánt, és minden eszközt felhasznál ahhoz, hogy az egyes magyar intézkedések által felvetődő kérdéseket alaposan megvizsgálja – mondta.

Didier Reynders igazságügyi EU-biztos közölte: Európai Bizottság már dolgozik egy új jogállamisági mechanizmus kidolgozásán. Az új eszköz minden tagállamra érvényes lesz, és minden rendszerszintű problémát érintő fejleményt magában foglal majd. Ilyen a bíróságok függetlenségének vagy a média sokszínűségének biztosítása. „Sajnos, nem számolhatok be fejlődésről a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban az Európai Parlament javaslatának 2018. szeptemberi benyújtását követő időszakban” – fogalmazott.

Sylwia Spurek lengyel EP-képviselő a szocialista frakció részéről arról számolt be, hogy az Európai Parlament jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jelentést készít a jogállamiság magyarországi helyzetéról, „hiszen az eddig eljárás lépései nem vezettek eredményre”. Itt az ideje egy új mechanizmus bevezetésének, amely az uniós pénzek átutalását a jogállami normáknak való megfeleléshez köti – hangoztatta. Roberta Metsola máltai néppárti EP-képviselő nyilatkozata szerint olyan új mechanizmusra van szükség, amely minden tagországra egyformán vonatkozik, azokat azonos módon ellenőrzi. Nicola Procaccini olasz konzervatív EP-képviselő úgy vélekedett, Magyarország bűne, hogy meg kívánja védeni határait, szereti a kultúráját és keresztény gyökereit, kormánya a választókat képviseli, és óvja az ország érdekeit. Az Európai Unió illiberális módon megtagadja a véleményszabadságot, és úgy viselkedik, mint a bolsevik diktátorok: megtagadja a magyaroktól azt is, hogy maguk döntsenek saját sorsukról – fogalmazott Angel Dzhambazki bolgár konzervatív EP-képviselő.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában leszögezte: a Magyarország ellen felhozott vádak hamisak. „Magyarországon szabad és független az igazságszolgáltatás, a tudomány és az oktatás világa, a szólásszabadság él és virul, és kifejezetten sokszínű a sajtó” – fogalmazott. „Magyarországnak politikai vitája van a balliberális erőkkel. Ez a politikai vita Európa jövőjéről szól, a nemzetállamok önállóságáról, a bevándorlásról és az európai keresztény kultúra védelméről. A baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával akkor, amikor egy politikai vitában az eltérő álláspontot képviselőt jogi eljárásokkal akarja büntetni” – hangoztatta a képviselő. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő szerint a Magyarországról szóló vita nem valós tényekről, hanem politikai boszorkány­üldözésről szól. Győri Enikő fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament baloldali-liberális kezdeményezésű határozattervezete nem áll meg semmiféle jogi eljárásban, ugyanis több pontban is ellentmond az uniós szerződéseknek.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az EP elmarasztaló állásfoglalása ellenére az Orbán kormány „padlógázzal nyomja tovább”, továbbra is lop, és tör-zúz az európai értékek között. „Tettek kellenek. Orbánt és kormányát végre meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket” – fogalmazott Donáth Anna Júlia. A Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta, a magyar kormány lopja az EU-s pénzeket, rombolja az unió egységét és leépíti a jogállamiságot, az Európai Unió pedig nem tesz valódi lépést annak érdekében, hogy ezt megállítsa.

Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös európai értékek aláásásáról szóló, a kölcsönös bizalmat és az unió hitelességét féltő európai parlamenti határozattervezet tényeket nélkülöző elemei nem méltóak az intézményhez. „Nem kellene megengednünk, hogy a határozat a szerződéseket meghaladó törekvéseket fogalmazzon meg” – fogalmazott a képviselő.