A várakozásokkal ellentétben Kína nem érzi szükségét nemzeti valutája, a jüan további gyors ütemű felértékelésének — mondta Cseng Szi-vej, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának alelnöke.
A befolyásos közgazdász a Financial Timesnak nyilatkozva kifejtette, hogy az amerikai dollár tovább már nem gyengül sokat, az augusztusi irányzathoz hasonlóan talán még erősödni is fog, ezért Kínának nincs szüksége arra, hogy a dollárral szemben jobban siettesse a jüan felértékelését. A kínai jüan más valutákkal szemben továbbra is erősödik.
Cseng kijelentése az Egyesült Államokban valószínűleg sokaknak okoz fejtörést, ugyanis ott pénzügyi körökben a jüan gyorsabb felértékelődésétől remélik a kereskedelmi mérleg javulását, az amerikai gazdasági növekedés gyorsulását.
A kínai valuta idén hét százalékot erősödött az amerikai dollárhoz képest, azonban a nyáron a felértékelődés lelassult, sőt, augusztusban a jüan kissé még gyengült is a dollárhoz képest. Most először lassult a felértékelődés azóta, hogy Kína 2005. júliusban megszüntette a rögzített jüan/dollár árfolyamot, és általánosságban az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek valutáiból képzett kosárhoz kapcsolta valutájának árfolyamát, napi plusz-mínusz 0,3—0,3 százalékos ingadozást engedélyezve. Tavaly májusban a jüan napi ingadozási sávját 0,5—0,5 százalékra szélesítették a dollárral szemben.
A gazdasági szakember a kínai kormány aggodalmait is megerősítette azzal kapcsolatban, hogy az országba rövid távra spekulatív tőke, ,,forró pénz" áramlik be, ez Cseng szerint már tavaly mintegy százmilliárd dollár lehetett. ,,Idén a kínai kereskedelmi többlet csökken, de a külföldön felhalmozott tartalékok növekednek, ami azt jelenti, hogy még több forró pénz áramlik az országba. Ha ez a folyamat változik, a spekulatív tőke is kiáramlik, ezért kell figyelnünk a befolyó és a kiáramló pénzekre" — mondta.
Cseng továbbá arra figyelmeztetett, hogy a hazai fogyasztás erősödése nem kompenzálja a beruházások és a nettó kivitel csökkenését. A kormányzati bevételek az év első felében 33,3 százalékkal növekedtek, azonban az olimpia és a májusi szecsuani földrengés utáni helyreállítás jelentősen növelte a kínai állami kiadásokat. (MTI)
