Folytatjuk visszapillantó sorozatunkat a tavalyi év fontosabb gazdasági történéseiről.
Augusztus
Költségvetés-kiigazítás. A pénzügyminisztérium által közzétett költségvetés-kiigazítási tervezet szerint az államkassza bevételei 2,25 milliárd lejjel nőnek, a kiadások 285,7 millió lejjel lesznek magasabbak. A dokumentum szerint a pluszbevételek elsősorban a jobb adóbegyűjtésből származó 1,608 milliárd lejből és a tulajdonra kivetett adókból származó plusz 352,9 millió lejből jönnek ki. A tervezet 2,9 milliárd lejjel kevesebb áfabevétellel számol amiatt, hogy több pénzt utalnak a települések költségvetésének kiegyensúlyozására. A dokumentum szerint 481,7 millió lejjel több pénz folyik be a költségvetésbe, miután megemelték a cigaretta jövedéki adóját és adót róttak ki a magas cukortartalmú üdítőitalokra is. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) bírálja a kormány által kidolgozott költségvetés-kiigazítást, amely megnyirbálja például az oktatás költségvetését, de érintetlenül hagyja a speciális nyugdíjakat.
Ezermilliárd fölött. A tervezet elfogadása után rendkívül optimistán nyilatkozott Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki szerint a bruttó hazai termék most először meghaladta az 1000 milliárd lejt, 9 milliárd lejjel nagyobb az eredetileg becsültnél, és a 2019-es évre kitűzött 2,76 százalékos költségvetési hiánycél sem forog veszélyben. Hozzátette, az első negyedévben ötszázalékos gazdasági növekedést jegyzett Románia 2018 első negyedévéhez viszonyítva, és a makrogazdasági adatok arra engednek következtetni, hogy a kormány által hozott intézkedések eredményeseknek bizonyultak. A miniszter ismertette, a költségvetés-kiigazítás biztosítja a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak maradéktalan kifizetését, valamint az infrastruktúra-projektek finanszírozását.
Mi okozza a költségvetés feszültségeit? A Költségvetési Tanács elnöke, Daniel Dăianu szerint az állami költségvetés feszültségei az utóbbi évek túlzott fiskális engedményeiből fakadnak, ami a költségvetési bevételek drámai csökkenéséhez vezetett, hiszen a bevételek a nemzeti össztermék csupán 26 százalékát teszik ki. Ez a szint a korábbi években egyébként is alacsony volt nálunk, ezért a kedvezmények bevezetése több mint meggondolatlanság. Ezzel egy időben pedig folyamatos volt a kiadások növekedése, ezek több mint 75 százalékát a fizetések és a nyugdíjak adják. Ez a két irány egyre nagyobb feszültséget okozott a költségvetésben, a hiány 3 százalék alatt csak úgy volt tartható, hogy módszeresen csökkentették a beruházások mértékét.
Gazdasági konferencia Moldvában. Menjek vagy maradjak címmel tartották a 4. Csángóföldi Nyári Egyetemet a Bákó megyei Kosteleken a Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, valamint a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület szervezésében. Az előadók közösen a szekcióülések, ifjúsági kerekasztal-beszélgetések résztvevőivel a Kárpát-medencei fiatalság gazdasági migrációjára keresték a választ, vizsgálták a kialakult helyzetet és az ellenintézkedések lehetőségeit.
Talajmegművelési bemutató. Nagy sikernek örvendett a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének háromszéki falugazdászai által szervezett talajmegművelési bemutató, amelyet az illyefalvi LAM Alapítvány és az AgroSIC Közösségek Közti Társulás szervezett. A bemutató két részben, elméleti és gyakorlati szelvényben zajlott. Az elméleti részt a LAM Alapítvány előadótermében tartották, a gyakorlati bemutatónak ifj. Orbán Miklós gazdasága és gépparkja adott helyet.
Mi van a frizura mögött? Langer Rozália nyolc éve építi saját vállalkozását Sepsiszentgyörgyön. Szörcséről indult, majd Kovásznán járt középiskolába, a szociológiát Kolozsváron végezte, végül mégis a fodrászmesterségben találta meg, amit keresett. Menő szakma, és pénzes is – gondolnánk első látásra, és ezt Rozi nem is tagadja. Ám ő ennél jóval többet lát egy női frizurában, illetve a frizura mögött. Mert számára a szakma – miközben értékét pénzben is meg kell becsülni – egy olyan kifejezési forma, ami a kommunikáció révén válik izgalmassá és tartalmassá. Az önmegvalósítás útja ez, de úgy, hogy abban a székben ülő személyiség is részes.
Szeptember
Emelt nyugdíjak. Szeptember 1-jétől 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ennek költségét a kormány betervezte a költségvetésbe. Marius Budăi munkaügyi miniszter megerősítette, hogy van pénz a megemelt nyugdíjak kifizetésére. Ennek megfelelően az úgynevezett nyugdíjpont értéke, aminek alapján különböző szorzók segítségével kiszámolják a nyugdíjakat, 1100 lejről 1265 lejre emelkedett. Július végén 1189 lej volt az átlagnyugdíj.
Vakációs jegyek. László Endre turisztikai szakember, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke szerint pozitív hatása van az üdülési utalványok használatának a belföldi turizmusban. A kedvezményezettek számára közvetlenül, hiszen egy nyaralás legalább 1450 lejjel kevesebbe kerül, mint korábban, az elfogadó egységek pedig – bár sokan tartanak attól, hogy később kapják meg a szolgáltatások ellenértékét – forgalmuk növekedésével számolhatnak az utalványok forgalomba kerülésétől.
Jól hoz a burgonya. Az utóbbi két évben igen jó választásnak bizonyult a gazdák számára a burgonya termesztése. A természeti körülményeknek, a technológia fejlődésének, a kártevők elleni hatékony beavatkozásnak, a minőségi szaporítóanyag használatának köszönhetően nagy mennyiségű, jó minőségű burgonya termett Háromszéken. Összesen 14 ezer hektáron ültettek burgonyát, az összterület valamivel több mint feléről begyűjtött termés átlaga hektáronként 23–24 tonna. Kilogrammját 1,2 lej körül lehet értékesíteni, a kereslet élénk.
Levegőre is nyomtatnak. Lukács Tamás és Pál Hunor közösen működteti a Press on Technology Kft. nevű kis vállalkozást. „Szeretjük, amit csinálunk, kényszerből biztos nem tennénk bele ennyi munkát, ennyi energiát. Bár ugyanaz az elkészítési folyamat, de mindig más az eredmény. Olyant tudunk nyújtani az embereknek, amit személyesnek éreznek és nekünk is változatos”. Az apróbb reklámtárgyakat, használati és dísztárgyakat előállító, vagyis textilanyagokat, pólókat, bögréket, gyújtókat, golyóstollakat és egyebeket különlegessé és vonzóvá, egyszóval személyessé alakító vállalkozást még addigi munkahelyükkel párhuzamosan indították a fiatalok.
Uniós pénz a katasztrófakárok felszámolására. Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az Európai Bizottság májusi javaslatát, amely szerint Ausztria, Románia és Olaszország összesen 293,5 millió eurós támogatást kaphat a területükön 2018 folyamán bekövetkezett katasztrófák okozta károk felszámolására. 2018 júniusának közepétől augusztus elejéig Románia északkeleti régióját ismétlődő súlyos esőzések és áradások sújtották, ezeknek a károknak felszámolására 8,2 millió eurós támogatást hagytak jóvá.
Gyenge mézhozam. A kedvezőtlen időjárás miatt a háromszéki méhészek gyenge eredménnyel, jelentős hozamcsökkenéssel zárták az idényt – tudtuk meg ifj. Deák Mihálytól, a mintegy száz méhészből álló Kovászna Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Medvepopuláció. A környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019 tavaszán készített állománybecslés szerint az országban 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A tárca közölte: az év eleje óta az ország 13 megyéjéből összesen 73 veszélyesnek tekintett medve kilövésére vagy áthelyezésére nyújtottak be kérést a helyi vadásztársaságok, a minisztérium pedig a beavatkozási kvóták terhére 34 állat kilövését és egy áthelyezését engedélyezte.
Október
Változatlan alapkamat. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa nem módosította az alapkamatot, amely továbbra is 2,50 százalék. A jegybank utoljára tavaly májusban emelte az irányadó kamatot.
Vállalkozói iskola. A tavalyelőtti siker után október 1–22-e között másodszor is megszervezte a vállalkozói iskoláját a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT). Az elméleti és gyakorlati képzés valójában arra szolgál, hogy a fiatalok belekóstoljanak a vállalkozói életbe, megismerjék az ügyvezetéshez leginkább szükséges intézményeket, azok működését, a vállalkozói történetekből pluszmotivációt merítsenek.
Erdővidék turizmusáért. Barót csatlakozhat a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülethez – adta áldását a városi tanács a Lázár-Kiss Barna András polgármester által előterjesztett tervezetre. Az elöljáró úgy véli, az egyesületi tagság hasznot jelent nemcsak a város, hanem a környékbeli községek számára is, hiszen tevékenysége révén – általa rendezvények érkeznek és pályázatokban vesznek részt – ők is a figyelem középpontjába kerülnek.
Román fenyítés. Semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén (Erdélyben, de magyar állami támogatással) működtetett gazdaságfejlesztési programról, és a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését – közölte a bukaresti külügyminisztérium, amely közleménye szerint több ízben is kérte a magyar féltől, hogy ezt a programot átlátható módon, a román törvényeket, regionális fejlesztési stratégiákat, illetve az EU-s szabályokat tiszteletben tartva, diszkrimináció nélkül bonyolítsa le. Az ügyre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: „Egységes gazdasági térség tagjai vagyunk. Várjuk, hogy Romániának milyen kifogása van az ellen, hogy Magyarország a román gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul az erdélyi térség támogatásán keresztül.”
Magyar válasz. A gazdaságfejlesztési program keretében 4929 székelyföldi gazdálkodó juthat mintegy 20 milliárd forinthoz – közölte Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. A határidő lejártáig 5293 pályázatot nyújtottak be 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel. Legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, illetve tenyészállatok vásárlására. A korábbi, székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázat első nyertesével már aláírták a szerződést. Erre is 20 milliárd forintos a keret, a 72 pályázatból 66 nyert. November végéig a szerződéseket is aláírták a gazdákkal.
