Hivatalból indított vizsgálatot a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet Teodor Meleșcanu, a szenátus elnöke, volt külügyminiszter ellen, aki a gyanú szerint félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet tegnapi közleménye szerint a kormány által működtetett kutatóintézet azokat a sajtóértesüléseket akarja megvizsgálni, amelyek szerint a román küldöttség tagjaként Teodor Meleșcanu egy bécsi hivatalos találkozón 1989. december 19–20-án megpróbálta félrevezetni a jelen lévő külföldi diplomatákat, ellenőrizetlen sajtóértesüléseknek, ellenséges céllal terjesztett rémhíreknek nevezve a kommunista rezsim emberiesség elleni bűncselekményeiről szóló információkat. Amennyiben az intézet a büntetőjogot sértő cselekményekre derít fényt Meleșcanu ügyében, a nyomozati anyagot átadja az ügyészségnek – olvasható az intézet közleményében.
A román sajtó a Stanley Tromp kanadai újságíró által nemrég közzétett amerikai bizalmas diplomáciai jelentést idézve december 18-án számolt be arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet harminc évvel korábbi bécsi ülésén Meleșcanu állítólag hevesen tiltakozott az ellen, hogy a résztvevők egy perc néma csenddel tisztelegjenek a temesvári sortüzek áldozatainak emléke előtt. Meleșcanu abban az időszakban a román külügyminisztérium nemzetközi biztonsági és lefegyverzési főosztályának titkára volt.
A szenátus elnöke koholmánynak nevezte, hogy „falazni” próbált volna a kommunista diktátornak, szerinte ő nem akadályozott meg semmilyen megemlékezést, de nem is erősíthette meg a temesvári megtorlásról szóló híreket, mert nem rendelkezett pontos információkkal.
Meleșcanu 1989 előtti múltja Iulian Budai parlamenti képviselő december 16-i felszólalása miatt került reflektorfénybe. A Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusa a román forradalom 30. évfordulójának szentelt parlamenti díszülésen tiltakozott amiatt, hogy a megemlékezést egy „öreg kommunista” vezeti.
Temesváron 1989 decemberében a református parókia elől indult, rendszerellenes lázadássá vált tüntetést a kommunista karhatalom először tömeges letartóztatásokkal, majd sortüzekkel próbálta megfékezni, amelynek 73 halott és csaknem 300 sebesült áldozata volt. A bánsági város csaknem egy héten keresztül egymaga dacolt a rendszer elnyomó gépezetével, amíg a népfelkelés át nem terjedt az ország más nagyvárosaira és a diktatúra bukásához nem vezetett.
.jpg)
