A testület közleménye szerint a német nyilvánosságban széles körben elterjedt kifejezés általánosító módon patologizálja – tünteti fel betegesnek – és láttatja egyfajta kollektív pszichózisnak az éghajlatváltozás megfékezése iránti növekvő elkötelezettséget. A kifejezés használói ezzel a módszerrel akarják lejáratni és hitelteleníteni a klímaváltozás megfékezését szolgáló erőfeszítéseket és az ügyről folytatott vitákat – áll a zsűri indoklásában. Hozzátették: az éghajlatváltozásról felhalmozott tudományos ismeretek alapján megállapítható, hogy a klímahisztéria kifejezés félrevezető, és használata „felelőtlen módon tudományellenes tendenciákat támogat”.

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát a beküldött javaslatokból. A 2019-es megmérettetésre 671 javaslat érkezett, melyekben 397 kifejezést és szófordulatot jelöltek az év legcsúnyább szavának. A leggyakrabban jelölt szavak közé tartozik például a klímatagadó, a repülési szégyen és a szennyezési jogok.

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszédben, nyilvános kommunikációban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.

Az év legcsúnyább kifejezése 2018-ban a kitoloncolás elleni ipar, 2017-ben az alternatív tények, 2016-ban a nemzetáruló, 2015-ben a jótét lélek, 2014-ben pedig a hazug sajtó volt. (MTI)