Valaha járványos betegségek pusztították a világot, ebben az évszázadban egyértelműen a szív- és érbetegségek állnak az első helyen. Ma a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegség következtében hal meg, és ennek okai jórészt elkerülhetőek. Ezekre, a befolyásolható kockázati tényezőkre, a szívbetegségek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet minden év szeptemberének utolsó vasárnapján — idén szeptember 28-án — a Szívünk Napja.
A Szív Világszövetség a szívbetegségek terjedése miatt javasolta 1999-ben, hogy minden szeptember utolsó vasárnapja legyen a szív világnapja. Így először 2000-ben, majd azóta minden évben megtartják a Szívünk Napja rendezvényt.
Az egykori, hatalmas járványoknak vagy akár a múlt században még súlyos tüdővésznek alapvető feltétele volt a kórokozó baktérium előidézte fertőzés. Az érelmeszesedés, a szívbetegségek oka nem egyetlen baktérium, hanem több kockázati tényező, amelynek jelentős része befolyásolható, megelőzhető, kezelhető.
Az idei Szívünk Napja azt igyekszik elérni: mindenki ismerje meg, hogy szív- és érrendszeri betegségek szempontjából milyen kockázati tényezőkkel kell számolnia, milyen módon tudja ezeket kedvezően befolyásolni. Ha máskor nem, ilyenkor végeznek ingyenes szűrővizsgálatokat (vérnyomás-, koleszterin-, vércukormérés), adnak orvosi tanácsot, tartanak előadásokat a magas vérnyomásról, az emelkedett vérkoleszterinről, a cukorbetegség, a dohányzás vagy az elhízás veszélyeiről — idén pedig Budapesten a hirtelen szívhalálról is: a Városligetben ismétlődő bemutatón mindenki megtanulhatja az újraélesztés korszerű technikáját.
(MTI-i.)
