Az előrehozott parlamenti választásokkal kapcsolatos sürgősségi rendeletet fogadott el tegnap a kormány. Ludovic Orban miniszterelnök az ülés előtt elmondta: az Állandó Választási Hatósággal (AEP) folytatott egyeztetés nyomán kidolgoztak egy tervezetet, amely az előrehozott választások esetén előálló helyzetet szabályozza, mivel jelenleg nincs pontos törvényi keret erre.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított 90 napon belül meg kell szervezni az előrehozott választásokat, ezért kiigazításokra van szükség, hogy legyenek konkrét előírások az előrehozott választásokkal kapcsolatban – magyarázta. Hozzátette: ha esetleg a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt – ez ma kerül napirendre –, a kormány nem adhat ki sürgősségi rendeleteket, és parlamenti eljárással sem lehet már elfogadni az előrehozott választásokkal kapcsolatos szükséges intézkedéseket. A kormányfő leszögezte: továbbra is úgy gondolja, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem tudja összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges kellő számú szavazatot, a kormány azonban minden lehetséges helyzetre fel akar készülni. „Világosan kijelentem: amennyiben meglesz a többség a bizalmatlansági indítvány elfogadásához, a Nemzeti Liberális Párt már meghozta a döntést, és nem fog bizalmat szavazni két kormánynak, hogy ezáltal kieszközölje az előrehozott választásokat. Ezt mondom a törvényhozóknak is, hogy tudják.”
A tegnap elfogadott sürgősségi kormányrendelet megduplázza a diaszpórát – a külhoni román állampolgárokat – megillető parlamenti helyek számát: kettő helyett négy szenátori és négy helyett nyolc képviselői mandátumot különít el a határon kívül élők számára, akik ezúttal is három napig szavazhatnak, mint a 2019-es elnökválasztáson. A rendelet eltörli azt az előírást, amely szerint a parlamenti választásokon csak a saját lakhelyünkön (választókörzetünkben) szavazhatunk: ezentúl mindenki ott adhatja le – pótlistán – a voksát, ahol épp tartózkodik (az országban vagy máshol). Egy másik rendelkezés felére – 45 napra – rövidíti azt az időszakot, amellyel korábban a választások napját közölnie kell a kormánynak. Az alkotmány három hónapot (90 napot) kér, de az előrehozott választások esetére nincs konkrét szabályozás – közölte Ludovic Orban. A parlamenti választások törvényét módosító sürgősségi rendelet tervezetét nem bocsátották előzőleg közvitára, elfogadása nem szerepelt a kormány előző nap közzétett napirendjén, a kormányülés előtt két órával derült ki, hogy mit terveznek. Ha az Orban-kabinet nem éli túl a bizalmi szavazást, ügyvivőként, korlátozott jogkörrel működik tovább a következő kormány beiktatásáig. A választások időpontjának kijelölése a kormányra tartozik.
