Megbukott Ludovic Orban kormánya

2020. február 6., csütörtök, Belföld

Háromórás, heves és személyeskedésektől sem mentes parlamenti vita után megbukott a Ludovic Orban NLP-elnök által vezetett, alig három hónapja tisztségben levő kormány. A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg, az ellenzék tehát fölényes győzelmet aratott, mert 233 voks is elég lett volna a kabinet leváltásához.

A mérleget ezúttal is a Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő által létrehozott Pro Románia párt billentette át, akárcsak tavaly októberben, Viorica Dăncilă SZDP-s kormányának bukásakor. A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt, ezért mind az ellenzéknek, mind az NLP-nek megfelel. Az SZDP és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő NLP pedig már januárban közölte, hogy az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott meg Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

A parlamenti szavazás előtt Ludovic Orban azt mondta: „ha bukik a kormány, talpra esik” – a szavazás után pedig így nyilatkozott: ezt a csatát elvesztették, de a Romániáért vívott küzdelmet meg fogják nyerni. Orban ismét felsorolt néhány olyan rendelkezést, amellyel szerinte sikerült valamennyire kiigazítani az SZDP-kormány katasztrofális hagyatékát.

A parlament két házának együttes ülése az NLP/Orban-kormány – a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt „önös érdekei miatt”, a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A vitában elsőként felszólaló Ludovic Orban arról beszélt, hogy az SZDP-nek nincs erkölcsi joga a demokráciát és jogállamiságot emlegetve számon kérni az általa vezetett kabinet sürgősségi rendeleteit és kormányzati felelősségvállalásait. Az ellenzék pfujolása közepette indulatosan szónokló kormányfő kifejtette: míg a szociáldemokraták korrupt vezetőik megmentése érdekében hoztak az igazságszolgáltatást megbénító jogszabályokat, addig az NLP-kormány az iskolások étkeztetéséről, az egészségügyi szolgáltatások bővítéséről hozott sürgősségi rendeleteket. Orban szerint a választók bizalmát demagóg ígéretekkel kicsaló SZDP kormányzása idején tönkretette az országot, és minél hamarabb véget ér parlamenti mandátumuk, annál jobb.

Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ha a románok úgy akarnak élni, ahogy a nyugatiak, akkor politikusaiknak meg kell tanulniuk betartani adott szavukat és a törvényeket, valamint azt, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Ezzel a tavaly ősszel kötött megállapodásra utalt, amelyben az RMDSZ azzal a feltétellel ígért parlamenti támogatást az NLP-kormánynak, hogy az nem módosítja a parlamentet megkerülve a választási törvényt. Kelemen Hunor rámutatott: a kétfordulós polgármester-választás bevezetését célzó kormányzati felelősségvállalás alkotmánysértő, hiszen erről a témáról törvénytervezet szerepel a törvényhozás napirendjén, másfelől az alkotmánybíróság is kimondta, hogy a választási törvényeket nem szabad módosítani kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt.
Victor Ponta arra hivatkozott, hogy a parlamentet megkerülő, sürgősségi rendeletek tucatjait elfogadó, az egészségügyet privatizáló Orban-kormány ámokfutását meg kell állítani. Ugyanakkor azzal vádolta a reflektorok előtt egymást támadó NLP-t és SZDP-t, hogy a színfalak mögött összejátszanak egymással a kisebb pártok rovására.

A parlamenti szavazás után máris megkezdődött a szervezkedés az új kormányfő jelölésére. Az SZDP Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu pártjával ült le tárgyalni, Ludovic Orban pedig Klaus Iohannis államfővel.

A baloldali pártok – az SZDP és a Pro Románia – vezetői elsőként közölték, hogy Remus Pricopie rektort, a Ponta-kormány egyik volt oktatási miniszterét jelölik a kormányfői tisztségre.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) Dan Barna pártelnök szerint nem szavaz meg semmiféle kormányt, hogy előre hozott választásokat lehessen kiírni.

Az RMDSZ-nek nem lesz saját miniszterelnök-jelöltje, és semmilyen párttal nem készül új kormánytöbbség kialakítására – szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy a szövetség tegnapi szavazása csakis a bizalmatlansági indítványra vonatkozott. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor élesen bírálta az Orban-kormányt a kedden elfogadott 25 sürgősségi kormányrendelet miatt: szerinte ez visszaélés a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási lehetőséggel, amiről – az ombudsman óvása alapján – az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania, mert „nem lenne jó úgy nekiszaladni az előrehozott választásoknak, hogy a kedden elfogadott sürgősségi rendeletek életben vannak”.

 

Az SZDP maradjon ellenzékben

Az egyik oldalon van egy lelkes, energikus, a reformok iránt elkötelezett, autópályák és kórházak építésében, a gazdaság fejlesztésében érdekelt liberális kormány, a másikon pedig egy lényegében szociáldemokrata többség, amely sértődött és frusztrált, amiért elveszítette a hatalmat, és ellenez minden javítási szándékot és erőfeszítést – így kezdte Klaus Iohannis államfő tegnapi nyilatkozatát. Elmondta: a liberális kormány most nem tudja folytatni megkezdett munkáját, de ez a helyzet várható volt. Az ország azonban nem fog leállni: a kormány a helyén marad, ha korlátozott hatáskörökkel is, az állam intézményei működnek – ezt ő maga szavatolja –, a dolgok haladnak a maguk útján. Néhány politikai lépést meg kell tenni: még ma konzultálni fog a pártokkal, és este valószínűleg be is jelenti, hogy kit jelöl a kormányfői tisztségre. Leszögezte: ő maga az előrehozott választások híve volt és marad, de ha a pártok ezt nem akarják, akkor is egy reformpárti kormány alakítását fogja szorgalmazni, az NLP körül, mert a tavaly a román állampolgárok többször is világosan kimutatták, hogy nem kérnek többet az SZDP-ből. Nem szabad pénzt és idegeket vesztegetni egy olyan pártra, amely nem akar reformokat: maradjon ellenzékben, rendezze sorait, úgy álljon az emberek elé. Iohannis szerint jelen helyzetben a „leghelyesebb megoldás” a visszatérés a választókhoz, egy jó kormányzáshoz ugyanis szükség van egy reformpárti parlamenti többségre. Vannak pártok, amelyek ezt akarják, a választások után szilárd parlamenti többséget tudunk létrehozni, amely előre viheti az országot. Az államfő azzal zárta beszédét, hogy az első lépés az előrehozott választások irányába megtörtént, a második a pártokkal való tanácskozás lesz.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1235
szavazógép
2020-02-06: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Az első lépés

Az Orban-kormány tegnapi parlamenti bukásával megnyílt az út az előrehozott választások felé – mindent, ami az elmúlt időszakban történt, és mindent, ami az elkövetkezőkben zajlik, ennek jegyében kell értelmeznünk.
2020-02-06: Közélet - Farkas Réka:

Apró néppárti sikerek (Sepsiszentgyörgy költségvetése)

Egyöntetű szavazással, az összes tanácstag támogatásával fogadta el a sepsiszentgyörgyi tanács a város idei költségvetését. Az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két képviselője is igennel szavazott, bár az előző évek tapasztalatai miatt vannak kétségeik, hogy a tervezetben foglalt javaslataik megvalósulnak-e.