Nemzedékről nemzedékre 37.Az étfalvi Zsigmond nemzetség

2019. november 8., péntek, Élő múlt

Nem lenne könnyű egy csokorba gyűjteni a Zsigmond/Sigmond nemzedékeket, amelyek nemes és lófő családokként élnek szétszórva Délkelet-Erdélyben. Sorozatunkban csak az étfalvi-gidófalvi ágat boncolgatjuk, mert sok család már az egyházi anyakönyv vezetése előtt elvált egymástól.

  • Zsigmond-címer
    Zsigmond-címer

A Sepsiszentgyörgyön élő Zsigmond József (szül. 1958) is úgy döntött, hogy csak a szűkebb körű étfalvi-gidófalvi ágazatnak állítja össze egyenes és oldalági családi táblázatát. „Nem rokont akartam gyűjteni, hanem a szorosabb családi kötelékkel élőket akartam egy csokorban tartani családi találkozók szervezésével. Úgy érzem, hogy sikerült is, mert 2009 és 2015 között hét családi-rokoni találkozót szerveztem a família ősi fészkében, a Gidófalva községhez tartozó étfalvi templomban és kultúrotthonban. A legelsőn kilencvenkilenc személy volt jelen, a többieken pedig átlagban nyolcvanan: családok, idősek, fiatalok és gyerekek is, de többen is lehettünk volna. A hangulat mindig jó volt, minden alkalommal közös istentiszteleten vettünk részt a református templomban. Emléklapokat adtunk a jelenlevőknek, kitűzőket készítettünk családi címerrel.

 

A mesélő nagyapa, id. Zsigmond József

 

A mi családfánkat üknagyapámig, Zsigmond Józsefig sikerült visszavezetni. Az ő fia volt Zsigmond Pál (1856–1918) dédnagyapám. Számomra a legfontosabb Zsigmond József (1901–1969), nagyapám volt, aki nagyon ismerte a rokonságot, számontartotta a családi kötelékeket, sokat mesélt a család felmenőiről, ami rám is felejthetetlen hatással volt. Az ő emlékéért kezdtem kutatni családunkat és gyarapítottam ilyen irányú ismereteimet.

Nagyapámék öten voltak testvérek, innen származik le a család. Mindenki jól érezte magát, s ha a fiatal generáció találkozik, ráismernek egymásra, erősítik a családi-rokoni együvé tartozás kötelékeit. Keresztyén lelkű volt – régen is és most is – a Zsigmond család. Zsigmond Csaba már hosszú ideje gondnoka a gidófalvi református egyházközségnek, Zsigmond Zoltán Károly pedig a központi Czetz János Általános Iskola igazgató-tanára. Lassan újabb családok születtek, újabb nemzedék jött a világra, s így nekünk a családi-rokoni találkozókról nem lehet leszokni, folytatni fogjuk. Zsigmond Ilma révén leányági rokon családként említjük a gidófalvi Kátai famíliát, Kátai István nyugalmazott mezőgazdász-mérnök találkozóink résztvevője volt.”

 

A fiatal mezőgazdász étfalvi Zsigmond Zsombor

 

A család 1607-ben nemes famíliaként van bejegyezve a Gyulafehérvári Káptalan Királyi Könyveibe. De ilyen régi a kökösi ág is, a sepsi-orbaiszéki is, de a legrégebbi, amelyet a legtöbb ág ősének tartanak a családkutatók, a lemhényi.

 

Zsigmond Mártonka és Zsigmond Ilma ükunokája, Kátai Boldizsár

 

E sorok írójának osztálytársa, a lemhényi Zsigmond Albert (szül. 1937) elmondása szerint családjukban élt az a hagyomány, hogy „a lemhényi és a gidófalvi Zsigmondok közös eredetűek”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2019-11-01: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A háromszéki Albert orvosnemzedék (Nemzedékről nemzedékre 36.)

A Nyikó menti Csehétfalván van ennek a családnak a gyökere. Innen indult „bejárni a kerek világot” az unitárius lelkész, író és költő Balázs Ferenc (1901–1937) is.
2019-11-15: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A bölöni Sikó-család: „A gyökereket számontartani és ápolni kell!” (Nemzedékről nemzedékre 38.)

Az unitárius Sikó család származási helye Bölön. A régi lustrákon (1602, 1614) a Sikók már jelen voltak. Szolgálataikért II. Rákóczi György fejedelem 1650-ben lófő nemeslevelet adott I. Sikó Péternek. Nincs kizárva, hogy ebből a Sikó családból származott át Futásfalvára egy Sikó család, amely 1626-ban Bethlen Gábortól kapott nemeslevelet. A család emlékét ma is őrzi ott a Sikó-kert helynév.