Nemzedékről nemzedékre 38.A bölöni Sikó-család: „A gyökereket számontartani és ápolni kell!”

2019. november 15., péntek, Élő múlt

Az unitárius Sikó család származási helye Bölön. A régi lustrákon (1602, 1614) a Sikók már jelen voltak. Szolgálataikért II. Rákóczi György fejedelem 1650-ben lófő nemeslevelet adott I. Sikó Péternek. Nincs kizárva, hogy ebből a Sikó családból származott át Futásfalvára egy Sikó család, amely 1626-ban Bethlen Gábortól kapott nemeslevelet. A család emlékét ma is őrzi ott a Sikó-kert helynév.

  • Sikó-címer (a szerző tulajdonában)
    Sikó-címer (a szerző tulajdonában)

A múltban a bölöni Sikók a hozzájuk hasonló, módosabb, erdő- és földbirtokos történelmi bölöni családokkal házasodtak: a Kandalokkal – az amerikai utazó és író Bölöni Farkas Sándor édesanyja Kandal Judit volt –, a Lőfiekkel (a család két unitárius lelkészt is adott a falunak), a Bedőkkel, a Sárosiakkal stb. A folytonosság biztosítója Sikó András (1779) és neje, Kandal Erzsébet volt. Tőle származott Sikó Elek (1806–1875), akinek Sikó György (1861–1925) unokája a Tana családból nősült, Sikó Julianna férje Kisgyörgy Tamás lett, Sikó Áron (1874–1924) erdőmérnök pedig Lőfi lányt vett feleségül.

 

Sikó György (1861–1925) – ifj. Sikó Imre reprója

 

Ezektől származott részben a család nevét, részben a géneket máig lehozó, a ma Bölönben és a közeli falvakban élő Sikó, Farkas, Nánási, az orvosdinasztiát adó sepsiszentgyörgyi Albert, a Nagyajtára átszármazott Gazdag, a baróti Szekeres és a Kisgyörgy Tamásné Sikó Julianna (1872–1925)  révén leszármazó, szétszórtan élő bölöni gyökerű Kisgyörgy család egy ága, amelyből Kisgyörgy Imre (1885–1968) olthévízi unitárius lelkész és dr. Kisgyörgy Tamás sepsiszentgyörgyi jogász származott.

 

Sikó Endre, az unoka

 

Helyszűke miatt nem mutathatjuk be azokat a ma élő közéleti személyiségeket, orvosokat, lelkészeket, jeles pedagógusokat, mérnököket, akik az ősi Sikó-családfa egy-egy ágán kaptak helyet.

 

Az ifjú Sikó nemzedék

 

Sikó Imre bölöni polgármester, Sikó Endre erdő-közbirtokossági elnök révén  a család évente tart találkozókat Bölönben, amelyeken a messzire elszármazott Sikók is egyre szebb számban jelennek meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2019-11-08: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Az étfalvi Zsigmond nemzetség (Nemzedékről nemzedékre 37.)

Nem lenne könnyű egy csokorba gyűjteni a Zsigmond/Sigmond nemzedékeket, amelyek nemes és lófő családokként élnek szétszórva Délkelet-Erdélyben. Sorozatunkban csak az étfalvi-gidófalvi ágat boncolgatjuk, mert sok család már az egyházi anyakönyv vezetése előtt elvált egymástól.
2019-11-22: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Az ágakra szakadt Berde-nemzetség (Nemzedékről nemzedékre 39.)

Írott okmányokra alapozzák, hogy Berde Gábor „1629-ben parajd-szovátai birtokos Gergely fia átköltözött volna Sepsiszentiványba (1700)”. Gaal György kolozsvári genealógus szerint 1615-ben ő kapott nemeslevelet Bethlen Gábortól. János fia 1635-ben Rákóczi György idején mint nemes lófő lustrált, unokája, István pedig Fogaras várának volt vicekapitánya. Mihály fiától (1725) szakad le a laborfalvi ág.