Az unitárius Sikó család származási helye Bölön. A régi lustrákon (1602, 1614) a Sikók már jelen voltak. Szolgálataikért II. Rákóczi György fejedelem 1650-ben lófő nemeslevelet adott I. Sikó Péternek. Nincs kizárva, hogy ebből a Sikó családból származott át Futásfalvára egy Sikó család, amely 1626-ban Bethlen Gábortól kapott nemeslevelet. A család emlékét ma is őrzi ott a Sikó-kert helynév.
A múltban a bölöni Sikók a hozzájuk hasonló, módosabb, erdő- és földbirtokos történelmi bölöni családokkal házasodtak: a Kandalokkal – az amerikai utazó és író Bölöni Farkas Sándor édesanyja Kandal Judit volt –, a Lőfiekkel (a család két unitárius lelkészt is adott a falunak), a Bedőkkel, a Sárosiakkal stb. A folytonosság biztosítója Sikó András (1779) és neje, Kandal Erzsébet volt. Tőle származott Sikó Elek (1806–1875), akinek Sikó György (1861–1925) unokája a Tana családból nősült, Sikó Julianna férje Kisgyörgy Tamás lett, Sikó Áron (1874–1924) erdőmérnök pedig Lőfi lányt vett feleségül.
Sikó György (1861–1925) – ifj. Sikó Imre reprója
Ezektől származott részben a család nevét, részben a géneket máig lehozó, a ma Bölönben és a közeli falvakban élő Sikó, Farkas, Nánási, az orvosdinasztiát adó sepsiszentgyörgyi Albert, a Nagyajtára átszármazott Gazdag, a baróti Szekeres és a Kisgyörgy Tamásné Sikó Julianna (1872–1925) révén leszármazó, szétszórtan élő bölöni gyökerű Kisgyörgy család egy ága, amelyből Kisgyörgy Imre (1885–1968) olthévízi unitárius lelkész és dr. Kisgyörgy Tamás sepsiszentgyörgyi jogász származott.
Sikó Endre, az unoka
Helyszűke miatt nem mutathatjuk be azokat a ma élő közéleti személyiségeket, orvosokat, lelkészeket, jeles pedagógusokat, mérnököket, akik az ősi Sikó-családfa egy-egy ágán kaptak helyet.
Az ifjú Sikó nemzedék
Sikó Imre bölöni polgármester, Sikó Endre erdő-közbirtokossági elnök révén a család évente tart találkozókat Bölönben, amelyeken a messzire elszármazott Sikók is egyre szebb számban jelennek meg.
