Becze István, az SZGE elnöke elmondta: a szervezet különös hangsúlyt fektet a fiatal gazdákra, számukra külön programot dolgoznak ki. Ennek keretében a szakmai tanácsadáson túlmenően finanszírozási lehetőségekben, kapcsolatépítésben is segíteni kívánják őket. Becze a „fiatal gazda” kifejezést is értelmezte kérésünkre: az unióban is meghatározott, 41. életévét be nem töltött mezőgazdasági termelőkről van szó, de lényegében a 20 év körülieket, középiskolát végzett fiatalokat céloznák meg az új programmal. Így első lépésként azokat a fiatal gazdákat térképezik fel, akik részt vennének a programban, majd a velük való konzultáció után a törvényhozók, lehetséges finanszírozók felé is megteszik javaslataikat. A cél érdekében a közeljövőben több helyszínen szerveznek fórumokat a fiatal gazdák számára – emelte ki. Becze megítélésében a fiatalok szakmai és más téren való támogatására föltétlen szükség van, hiszen a székelyföldi mezőgazdaságban folyamatban van és egyre nyilvánvalóbb a generációváltás.

Ki kell használni a pályázatokat

A fórum házigazdája, Simó Tamás falugazdász köszöntötte elsőként a hallgatóságot, majd Daragus Attila torjai polgármester szólt a jelenlévőkhöz. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem övezi a mezőgazdaságot. Ez nem ok nélkül van így, egyre nő a földek utáni jövedelem, támogatások, pályázatok által is – jelentette ki. Torja kiemelkedik a pályázó gazdák számával, megyeszinten elsők között van. A föld értéke is nőtt, egyrészt, mert székely szokás szerint nem igen adnak el belőle, másrészt, mert egyre csökken a termőföldek területe. A déli megyékben elkezdődött az elsivatagodás, a felmelegedés Felső-Háromszéken is érződik, olyan kultúrák kerültek a vetésforgóba, melyek termesztése néhány évtizeddel ezelőtt még lehetetlen volt. Máshol vízhiánnyal küzdenek, de Torján jók a körülmények, bővizű vízfolyások teszik lehetővé az öntözést. Amíg engedik a locsolást, addig nem lesz baj – összegzett a polgármester.

Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor vállalkozóként szólalt fel. A székely ember genetikájából adódik harcossága, gazdálkodói szelleme, így a székely embernek a föld az Istene – fogalmazott. Harmincéves vállalkozói pályafutása alatt sokszor pályázott, a vissza nem térítendő finanszírozásokból fejleszthette cégét. A mezőgazdaságban is ki kell használni a pályázati lehetőségeket, ez Székelyföld fejlődésének is egyik lehetősége – hangoztatta. Kiemelten szólt a Kézdi Lacto Coop tejszövetkezetről. Uniós és magyarországi finanszírozást nyertek pályázatokon, így hamarosan megkezdhetik egy tejfeldolgozó építését, a tejágazatban kialakulhat a termelés–feldolgozás–saját termékek fogyasztása láncolat.

Motica Róbert aktuális pályázati lehetőségekről tájékoztatott. A kormány közzétette idei pályázatkiírási ütemtervét, de 2020 a pályázatok szempontjából gyenge év lesz. A mezőgazdászok számára a fiatal gazdák megtelepedését, valamint a termékfeldolgozást támogató pályázatok lehetnek érdekesek – mondta. A termékfeldolgozás terén hatmillió eurót lehet megpályázni, ez csupán néhány pályázat finanszírozására lesz elegendő. A fiatal gazdák megtelepedésének támogatására mintegy 42 millió eurós alapot különítettek el, de az elképzelés szerint ebből húszmilliót olyan fiataloknak szánnak, akik jelenleg külföldön élnek, s hazatérnének gazdálkodni.

A hazai fiatalok által lehívható összeg kevés ahhoz, hogy nyertes pályázata legyen valakinek, az értékelésnél legalább nyolcvan pontot kell összegyűjtenie a pályázónak – emelte ki. Motica kitért a pályázati feltételekre, az elbírálási szempontokra, a kötelező vállalásokra is.

Szövetkezésben a jövő

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a szövetkezetek fontosságáról értekezett, hazai és uniós jó példákkal is bemutatva a szervezkedési forma előnyeit. Kis és közepes gazdák számára a szövetkezet jelentheti a megmaradást, segítséget nyújthat a termeléshez szükséges anyagok kedvezményes beszerzéséhez, de főként az értékesítésben hozhat jelentős hasznot – mondta. A szövetkezés a piaci érdekképviseletben, a közös beszerzésben jelenthet kitörési pontot, de más, komplex előnyöket is hozhat, mint például adó- és pályázati kedvezmények – emelte ki. A követendő példák között mutatta be a Dél-Tirolban működő, a tej és az alma köré épített szövetkezeti rendszereket. Kilenc szövetkezet működik együtt a tejfeldolgozás terén, az alma értékesítésénél 12 szövetkezetről lehet beszélni. A szövetkezeti rendszer fontos eleme az egységes minőség-ellenőrzés, a termelőknek egységes minőségi követelményeket kell betartaniuk. A termékek közös védjegy alatt kerülnek piacra, ez biztosítja a fogyasztót a kiváló minőségről – mutatott rá.

Szakmai tanácsok kezdőknek és haladóknak

Vas Rezső agrármérnök, falugazdász – aki maga is részesült fiatalgazda-támogatásban – a fóliasátras zöldségter­mesztésről beszélt. Saját tapasztalataira épített, az elméleti tudnivalókat vetített képsorokkal ecsetelte. A kertészkedésben használt néhány eszközt is elhozott a fórumra, ezek előnyeit is bemutatta a hallgatóságnak.

Torja körzetében többen foglalkoznak méhészettel, így nem véletlen, hogy komoly érdeklődés követte Deák Mihály, a Romániai Méhtenyésztők Egyesülete Kovászna Megyei Fiókja vezetőjének előadását. A gyakorló méhész a kezdő méhészek számára nyújtott fontos információkat arról is, hogyan lehet megkezdeni a méhészkedést – milyen kaptárfajták használhatók, milyen kultúrák, növények jó méztermelők, mikor van a szezonjuk, de az álló- és vándorméhészet lényegére is kitért.

Sinka Arnold falugazdász a mangalicatenyésztés kérdésköréről értekezett. A fajta múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt előadásában, hangsúlyozva a mangalicahús és az ebből készült termékek kitűnő minőségét, értékét. Kitért a ridegtartás nehézségeire, habár ez előnyös a mangalicatenyésztésben, tiltások nehezítik a gazdákat alkalmazásában.

A torjai fórumon kisebb gépkiállítást is szerveztek a csernátoni AgroWest gépkereskedés közreműködésével, a napot közös ebéd zárta.