Múlt héten megbuktatott kormánya számára kért ismét bizalmat a parlamenttől tegnap Ludovic Orban miniszterelnök-jelölt, akit Klaus Iohannis államfő másodjára bízott meg kormányalakítással. A kormányfői teendőket ügyvivőként ellátó és a tisztségre ismét pályázó Orban a Nemzeti Liberális Párt végrehajtó bizottságának ülését követően jelentette be: nem változtatott a miniszterek névsorán, a kormány programját pedig csak kiigazította. A parlament két házának szociáldemokrata elnökei bejelentették, alkotmányossági kifogást emelnek Orban újbóli jelölése kapcsán.
Az államfő – amint azt nem is titkolja – az év végén esedékes parlamenti választások előrehozatalát akarja kiprovokálni azzal, hogy a parlament által frissen megbuktatott Orbannak adott újabb kormányalakítási megbízást. Az elnök akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha a törvényhozás két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja. Iohannis és a kormányfő már január elején bejelentették, hogy „megegyeztek” a választások előrehozataláról.
Ennek megfelelően az NLP vezetősége tegnapi ülésén azt is eldöntötte, hogy – a parlamenti határozatképesség érdekében – jelen lesz ugyan a bizalmi voksoláson, de nem szavazza meg a második Orban-kormány beiktatását.
A parlament egyesített házbizottságának a kormánynévsor és az új kormányprogram beterjesztésétől számított 15 napon belül kell kitűznie a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásának menetrendjét és az új kormány beiktatását célzó bizalmi szavazás napját. Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke szerint erről már ma döntenek.
Nagy eséllyel a parlamenti házbizottságokban akaratát továbbra is érvényesíteni tudó Szociáldemokrata Párt (SZDP) alkotmányossági óvásokkal, a parlamenti procedúra halogatásával, adott esetben pedig az ülések bojkottálásával próbálja majd hátráltatni a törvényhozás feloszlatását. „Az SZDP úgy menekül az előrehozott választásoktól, mint az ördög a tömjéntől, de ha megpróbálja az időt húzni, a közvélemény megvetésébe fog ütközni” – jegyezte meg tegnapi bejelentését követően Ludovic Orban. Hozzátette, hogy az NLP a szociáldemokraták esetleges parlamenti bojkottjára is felkészült, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogyan. A parlament két házának együttes ülése csak a törvényhozók több mint felének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a jelenlétében határozatképes. Ugyanilyen minősített többség szükséges egy tisztségben lévő kormány leváltásához vagy egy új kabinet beiktatásához.
Szintén tegnap a parlament szociáldemokrata házelnökei alkotmányossági panaszt emeltek Klaus Iohannis ellen, amiért az államfő ismét Ludovic Orbannak adott kormányalakítási megbízást. A döntést Marcel Ciolacu, képviselőház elnöke jelentette be a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának ülését követően. A párt elnöke szerint Titus Corlățeannal, a szenátus ideiglenes elnökével együtt azt kérik a taláros testülettől: állapítsa meg, hogy az államfő alkotmányos konfliktusba került a törvényhozással, amikor azt a politikust jelölte ismét miniszterelnöknek, akitől a parlament megvonta a bizalmat. Az alkotmány szövege gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek abban a tekintetben, kit bíz meg kormányalakítással. Az egyedüli kikötés az, hogy előtte egyeztetnie kell a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy – ha ilyen nincs – a parlamenti frakciókkal. Az SZDP szerint azonban az elnök döntése sérti az alkotmány szellemét, hiszen semmibe veszi az Orban-kormány megbuktatásáról szóló parlamenti döntést. A házelnökök szerint a kormányalakítási megbízás célja nem lehet az, hogy a miniszterelnök-jelölt elbukja a bizalmi szavazást. „Ez egy bohózat. Azon az ülésen, amelyen a Nemzeti Liberális Párt Ludovic Orban számára kért az államfőtől kormányalakítási megbízást, azt is eldöntötték, hogy nem szavazzák meg a beiktatását. Magyarázza már el valaki, milyen alkotmányos értelmezés alapján lehet olyasvalakit jelölni miniszterelnöknek, akinek a támogatását eddig senki sem vállalta” – fogalmazott Ciolacu. Az SZDP megvárja az alkotmánybíróság álláspontját, mielőtt döntene arról, hogyan viszonyul a parlamenti választások esetleges előrehozásához – szögezte le.
