Előrehozott választásokTörvényességet kér az RMDSZ

2020. február 12., szerda, Belföld

Az RMDSZ előrehozott választást szeretne, de elfogadhatatlannak tartja a választási rendszer burkolt módosítását – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap, miután a parlamenti választások előrehozásáról egyeztetett a kormányalakítással ismét megbízott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökkel. A szövetség elnöke azt a múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendeletet kifogásolja, amely lehetővé teszi, hogy a román állampolgárok nemcsak a lakhelyük szerinti megyében, hanem az ország bármely választókerületében leadhassák szavazatukat a parlamenti választásokon. Kelemen Hunor azt is jelezte, az ombudsmanhoz fordulnak, ha a rendelet megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

Teljesen eltorzítaná az eredményeket az új jogszabály, állítja Kelemen Hunor, példaként hozva fel, hogy amennyiben Kolozs megyében szavazhat 100 ezer egyetemista, plusz az a 60–70 ezer ember, aki Kolozsváron él, de nincs semmiféle tartózkodási engedélye, felborítaná a Kolozs megyei eredményeket. Az előírások értelmében a lakosság nagysága alapján számolják ki hány – képviselői és sze­nátori – mandátuma lehet egy megyének. Az elnök szerint alkotmányellenes lenne, tehát elfogadhatatlan, hogy az előrehozott parlamenti választásokat a júniusban megtartandó önkormányzati választásokkal egy napon szervezzék meg. „Mi előrehozott választást szeretnénk, de nem annak árán, hogy az egész választási rendszert felülírják burkoltan, és nem annak árán, hogy alkotmányellenesen egy napra teszik a két választást, és nem olyan körülmények között, hogy már elkezdődött az eljárás és közben a játékszabályokat módosítják” – fogalmazott.

A politikus úgy véli, a választásokat a hatályos törvények alapján is előre lehetne hozni, és legkorábban július 5-ére lehetne kiírni. Kelemen Hunor ezért azt kérte az ügyvivő miniszterelnöktől, hogy ne léptesse hatályba a választási törvény módosításáról szóló – többek között a külföldön élő román állampolgárok szavazását is megkönnyítő – sürgősségi kormányrendeletet, de ezt Ludovic Orban elutasította.

Kevésbé jó, de elfogadható megoldás, ha a rendeletet utólag a parlament módosítja oly módon, hogy az csak a határidőket rövidítse le, de ne változtassa meg a választási rendszert. Kelemen Hunor szerint ezért nem érdemes sietni a két egymást követő kormányalakítási kísérlet parlamenti elutasításával, hiszen az alkotmány által megszabott 60 nap előtt úgysem oszlatható fel a parlament, és meg kell próbálni kijavítani a választási törvényről szóló kormányrendeletet. A gond csupán az, hogy nem tudni, hogy a rendelet mikor érkezik meg a törvényhozásba, és közben nem lép-e hatályba. A politikus ugyanakkor úgy vélte, ha a mostani törvények figyelembevételével írnák ki az előrehozott választásokat, akkor a legközelebbi dátum július 5. lehet.

Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy az ombudsmanhoz fordul, hogy az támadja meg a sürgősségi rendeletet az alkotmánybíróságon, amennyiben a jogszabály megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ludovic Orban ennek kapcsán kijelentette, ha Kelemen Hunor így szándékszik lépni, nincs, ahogy megakadályozza. Azt is hozzátette, hogy szándékában áll, hogy minden politikai párt vezetőjének bemutassa az előrehozott választáshoz vezető elképzelését.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2020-02-12: Riport - Bokor Gábor:

Nehéz helyzetben a közbirtokosságok, magánerdészetek

Az erdészeket ért tragikus események, az atrocitások, fenyegetések, szidalmazások, bántalmazások, gyilkosságig elmenő testi sértések tették sürgőssé az erdészeti személyzet státustörvényének kidolgozását és életbe léptetését – erre tavaly decemberben került sor. A jogszabály az erdészeti személyzet kötelezettségei mellett egy sor jogot is rögzít. A törvénykezők azonban a jogokat számos anyagi juttatáshoz kötötték, ezek biztosítását pedig az erdészetekre hárították, vagyis közvetve az erdőtulajdonosok nyakába varrták anélkül, hogy megvizsgálták volna ezek gazdasági hatását. Mindez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a közbirtokosságokat, magánerdészeteket, és akár burkolt államosításhoz is vezethet.
2020-02-12: Máról holnapra - Fekete Réka:

Korai öröm

Csupán az államelnöki kihirdetésre vár az RMDSZ által kidolgozott, döntő házként a szenátus által hétfőn elfogadott átfogó oktatásügyi törvénycsomag, s bár örvendeni kellene, hogy szabad utat nyerhet egy, a 21. századhoz illő, gyermekközpontú szemlélethez igazodó elképzelés, mégsem dőlhetünk hátra, hogy mindez egyik napról a másikra jobbá teszi a hazai oktatást.