Amióta Orbán Viktor másodszor lett Magyarország miniszterelnöke, Romániában 15 kormányfő követte egymást, a romániai Orban pedig bukása után jelenleg is csak korlátozott hatáskörrel, ügyvivő miniszterelnökként dolgozhat. És ez még nem minden. Mert miközben másodszor kapott kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis államelnöktől, naphosszat egyeztet, tárgyal, gőzerővel dolgozik azon, nehogy megválasszák.
No nem azért, mert nem akarja a vezetői tisztséget – éppen ellenkezőleg, azért, hogy kicsit később már valósnak tetsző hatalommal rendelkező kormányfő lehessen. Merthogy mozgástere nem csak amiatt nincs most, mert kormányát bizalmatlansági indítvány nyomán megbuktatták. Nem lévén parlamenti többség mögötte, valós hatalma igazából előtte sem volt.
Ha kíváncsiak lennénk, mégis mi vezetett e sor abszurdumhoz, és elmélyedünk a miértek keresésében, autentikus román szappanopera tárul elénk, melyből nem hiányzik az adott szó, a papírra vetett vállalás nyílt megszegése – lásd az RMDSZ-nek tett ígéretet, mely szerint nem vezetik be a kétfordulós polgármester-választást, hogy aztán mégis felelősséget vállaljanak érte –, vannak hirtelen pálfordulások, látványos árulások, táborváltások, átigazolások. Sőt, a legádázabb ellenséggel kötött titkos alku is része a történetnek, az ugyanis ma már napnál világosabb, hogy a liberálisok zárt ajtók mögött kezet ráztak a szociáldemokratákkal, és így juthatunk el az előrehozott választásokig, miközben marad az egyfordulós polgármester-választás.
De ne vesztődjünk el a részletekben, térjünk csak vissza arra a döbbenetes adatra, amire a román belpolitikát kívülről szemlélő magyarországi Index portál hívta fel a figyelmet. Arra, hogy tíz év alatt – vagyis amióta Magyarországon Orbán Viktor a miniszterelnök – Románia tizenöt kormányfőt „fogyasztott el”. Sok mindent megmagyaráz ez, például azt, hogy bár vitatkozni, egymásnak feszülni azért Magyarországon is szeretnek a politikai pártok és a különféle szekértáborok, azért az állam alapvetően működőképes. A költségvetésről például nem februárban derül ki, hogy törvényesen fogadták-e el vagy sem, mint nálunk – ahol amúgy ez komoly előrelépésnek számít, mert egy évvel korábban például eleve sokkal később fogadták el! –, a választási rendszert sem szokták a megmérettetés előtt pár hónappal módosítani, az alkotmánybíróságnak pedig nem kell az adópolitikai intézkedésektől a közigazgatási kódexen át a különnyugdíjakig mindenről ítéletet mondania, mert azért éppen minden jogszabályt és rendeletet nem lehet ezerféleképpen értelmezni, mint idehaza.
S bár a román sajtó titkosszolgálatok vezérelte része obskúrus geopolitikai megfontolások alapján általában szeret ujjal mutogatni Magyarországra, azért a választási rendszert például nem Orbán Viktor módosította alapjaiban sürgősségi rendelettel egy éjszakába nyúló kormányülésen, hanem itt, a demokrácia és a jogállamiság mintaországában történt ez. Egy másik Orban, Ludovic vezénylete alatt.