Alkotmányosnak ítélték és így továbbra is érvényben marad az a sürgősségi rendelet, amellyel a – kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatási kódexet léptette hatályba tavaly nyáron az akkori szociáldemokrata kormány. A törvénykönyv rendelettel elfogadott változatából hiányoznak az RMDSZ által parlamenti előkészítése során az akkori kormánytöbbséggel elfogadtatott, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, a rendelet egyes korábban megszerzett jogokat is eltöröl.
Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után tegnap utasította el az ombudsman tavaly augusztusban emelt alkotmányossági óvását. Az alapjogi biztos szerint semmilyen sürgősség nem indokolta, hogy a kormány rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási módszerrel avatkozzék be a törvényalkotás folyamatába, de az alkotmánybíróság nem adott neki igazat. Korábban az RMDSZ is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, jelezve, hogy az csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.
A teljes központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódexet hosszas parlamenti egyeztetés után eredetileg 2018-ban, az akkori szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival fogadta el a parlament. A jogszabály azonban elbukott az előzetes normakontrollon – amit Klaus Iohannis államfő kezdeményezett –, ezért a Dăncilă-kabinet, hogy „időt nyerjen”, tavaly nyáron sürgősségi rendelettel léptette hatályba a törvénykönyv kiigazított – kisebbségi szempontból hiányos – változatát. Az RMDSZ a visszalépések közé sorolta a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi önkormányzatok dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak. Emellett a hatályba léptetett változatból hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések is, amelyeket az RMDSZ-nek a törvénykönyv parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatnia a kormánytöbbséggel. Egyebek mellett azok a pontosítások sem szerepelnek már benne, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelvhasználati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel és a kormányzati szervek helyi képviseleteivel történő kommunikációra. Továbbá a megszerzett jogok tekintetében nem került be a hatályos kódexbe az a 2006 óta érvényes előírás, hogy egy közösség akkor sem veszíti el megszerzett anyanyelv-használati jogait, ha egy adott településen számaránya a jövőben húsz százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.
Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeleteket utólag a parlament is megvitatja, és módosíthatja.
