Gróf Mikó Imre élete és munkássága összmagyar nemzeti örökség, egy olyan ember hagyatéka, aki nem dicsőségre vágyott, hanem hatni akart – összegezte az iskola egyik alapítójának, támogatójának máig is tartó hatását Egyed Ákos történész, akadémikus tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartott előadásán. Az elmúlt közel négy hónap alatt többféle eseményen mutatták be a nagy hírű alma mater múltját és jelenét, a tavaly novemberben kezdődött jubileumi ünnepségsorozat ma sportvetélkedőkkel, gálaműsorral és bállal ér véget.
Az intézményalapító és intézménypártoló gróf Mikó Imre című előadásában Egyed Ákos hangsúlyozta, hogy a zabolai születésű jogtudós, tudományművelő és -szervező, a nemzet érdekében több síkon is közéleti szerepet vállaló Mikó Imre a mérsékelt haladás, a nemzeti liberalizmus híve volt, akit kortársai gyakran emlegettek Erdély Széchenyijeként.
Sokan támogatták eszméit, mellette álltak intézményalapító kezdeményezéseiben, fő művét, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítását a Magyar Tudományos Akadémia tagjai is felkarolták. Gróf Mikó Imre szorgalmazta az abszolutista korszak által bezárt iskolák újraindítását, ebbe illett a sepsiszentgyörgyi elemi iskola alapítása is 1859-ben, ami a Székely Mikó Kollégium kezdetét is jelentette – mondotta.
Egy másik oldaláról mutatta be Somogyi Gréta, a Hadtörténeti Intézet szerkesztője gróf Mikó Imrét, aki a feleségével, Rhédey Máriával folytatott levelezés alapján ismertette azokat a vívódásokat, amelyek 1847/48-ban foglalkoztatták a politikai feladatokkal is megbízott Mikó Imrét. Levelezésük 1848 januárjától 1848 decemberéig tartott, s Rhédey Mária gyermekágyi láz miatti, 1849. márciusi halála miatt szakadt meg. A levelekből kitűnik, Mikó Imre mindenben a nemzet érdekét kereste, döntéseiben segítette felesége véleménye is.
Az évfordulós rendezvénysorozat legmaradandóbb eleme az a kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg a Keresztes-házban az iskola és a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi vezetője, Szebeni Zsuzsa együttműködésében, mivel ez a gyűjtemény az iskoláé marad. Fodor Tamás, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa konzulja a megnyitón hangsúlyozta, hogy a Székely Mikó Kollégium tanárai egykoron nemzetmegtartó munkát végeztek, ennek köszönhető, hogy ennek az iskolának jelenleg is több mint ezerkétszáz magyar diákja van. József Álmos, az iskola nyugalmazott tanára ismertette, hogy ötvenhét egykori mikós diák, híressé vált művész, tudós, közéleti személyiség portréi gazdagítják a kiállítás anyagát, amelynek különös darabjai a múlt század eleji kísérleti és szemléltetőeszközök, de a régi tablóképek és azok címerei is a különlegességek közé tartoznak.
Véndiákok és jelenlegiek koszorúztak gróf Mikó Imre szobránál, az iskolától a szoborparkig fáklyás menettel adták meg a tiszteletet az elődöknek, majd több nemzedék együtt énekelte az iskolahimnuszt. Az est retróbulival zárult, ahol több korosztály találkozott, egyesek már készültek a mai sportvetélkedőkre és a délutáni gálaműsorra, ahol nemzedékek néptáncosai váltják egymást. Fellép az iskola jelenlegi kórusa, és egy történelmi visszapillantóban felelevenítik az iskola első világháború utáni időszakát az 1920-as évek második feléig, amikor elkezdődött a kicsi Mikó, a Kós Károly tervezte épület felépítése.
Egykor a végzős diákok bállal búcsúztak az iskolától – a következőkben folyton bővülő iskolatörténeti kiállításon erről is vannak korabeli képek –, ma ezt a hagyományt elevenítik fel, ezúttal tanárokkal, szülőkkel, támogatókkal. A Székely Mikó Kollégium nemcsak egy iskola, hanem a város szellemi műhelye is, ahol az oktatás és nevelés mellett tehetséggondozással is foglalkoznak, az évfordulós ünnepségsorozat pedig alkalmat adott egy kis várostörténeti visszapillantóra is.
