Az RMDSZ és az SZDP főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük szerinti megyében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A szövetség szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, ami elfogadhatatlan. A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le a voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok a választójog korlátozására.

A rendelet – melynek előírásai elviekben csak a 2020-as előrehozott választásokra érvényesek – az említetten kívül több pontban alapvetően módosítja a választási szabályokat. Egyebek mellett 50 napos minimális terminust szab meg az előrehozott választások kitűzésére, a voksolás előkészítésének menetrendjében pedig minden más (jelöltállításról, óvásokról, azok elbírálásáról szóló) határidő megfeleződik. Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. A hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját. A kabinet indoklásában arra hivatkozott, hogy fel kellett számolni a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézagot és ellentmondásokat. Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat elvégezni a választási törvényen.

A rendelet továbbá megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva. Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a parlamentben. A törvényhozás tagjait megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú sze­nátusban jelenleg két helyet, a 329 tagú képviselőházban pedig 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára. Az új rendelkezések alapján a külföldön élő románoknak négy szenátoruk és nyolc képviselőjük lesz.

Mint ismert, Ludovic Orban múlt héten bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kabinetje a bizalmi szavazás előtti napon sürgősségi rendelettel módosította a parlamenti választási törvényt. A jogszabály pontos szövege most került nyilvánosságra.

A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman (a Nép Ügyvédje) emelhet alkotmányossági óvást. Renate Weber korábban kijelentette: alkotmányellenesnek tartja, hogy a kormány egyetlen ülésen 25 sürgősségi rendeletet fogadott el, hiszen az alaptörvény csak rendkívüli helyzetekben engedélyezi a végrehajtó hatalom számára, hogy átvegye a törvényhozás hatáskörét. Weber leszögezte: nem kétséges, hogy alkotmányossági óvást emel minden olyan sürgősségi rendelet ellen, amelynek elfogadása nem volt indokolt. Marcel Ciolacu, az SZDP ügyvivő elnöke tegnap kijelentette: pártja sürgősen az ombudsmanhoz fordul, miután a Nemzeti Liberális Párt a kormányrendelettel „a választási csalások paradicsomává” változtatta Romániát, törvényesítve a választási turizmust. Ciolacu szerint a demokrácia megcsúfolása a törvényellenes rendelet, az alkotmánybíróságnak pedig le kell állítania ezt a folyamatot. .