Mina László úton van, a könyv alcíme szerint ,,valahol Görögország és Kanada között". A családfa gyökere görög földből szívja az Olimposz ambróziáját, de ágai — lánya, unokája révén — áthajlanak Herkules oszlopain túlra, az óceán másik partjára.

Hatvankilenc leélt esztendő három nagy részbe tömörítve. Honnan? Hol? Hová? Honnan indult az út, hol teljesedett ki, hová vezetett? Nem is út, egy hosszú, felfelé ívelő pálya, mely néha göröngyös, néha kanyargós volt, de mindvégig egyirányú.

Honnan indult az út? Görögországból, Siatistából, majd Horvátországon keresztül vezetett a Bánságba, és egy rövid budapesti kitérővel érkezett meg Brassóba.

Hol teljesedett ki az út? Brassóban az 1989-es romániai változások után, amikor Mina László többedmagával össze kívánta fogni a megye magyarságát, és megalapította az RMDSZ Brassó megyei szervezetét, amelynek előbb alelnöke, majd 1990 nyarától 1996 végéig elnöke volt.

Mina László életútja itt egybeforrott a Brassó megyei magyarság életútjával, hisz ekkor az RMDSZ még az volt, aminek lennie kellett és kellene: az erdélyi magyarság egységes és átfogó érdekvédelmi szövetsége.

Tevékenységének egyik csúcspontja 1993-ban az RMDSZ III. kongresszusának megszervezése volt Brassóban, amelyen a leköszönő Domokos Géza helyébe az országos elnöki tisztségre harmadmagával Mina Lászlót is jelölték.

1996-ban Mina László életútja és az RMDSZ által követett út elágazott. Az RMDSZ fokozatosan, de határozottan letért arról az útról, amelyet a brassói III. kongresszus előírt számára: az önrendelkezés, a helyi és regionális önigazgatás (háromszintű autonómiamodell) elérésénék útjáról, valamint a szervezeti belső választások megszervezésének útjáról, amely az erdélyi magyarság kataszterrendszerén alapult volna.

Mina László, amikor rádöbbent arra, hogy az RMDSZ-en belüli demokrácia puszta meglétét is hazudnia kellett volna, visszavonult, pontosabban tovább folytatta saját útját a balkáni pártpolitizálás útjára lépő RMDSZ nélkül.

A könyvben közzétett kordokumentumok magukért beszélnek, és súlyukat tovább gyarapítja a könyvhöz tartozó DVD is, mely 106 mellékletet tartalmaz összesen 610 oldalon, valamint négy meghatározó filmet.

A könyv utolsó részéből megtudhatjuk, hogy hova vezetett Mina László útja. Élettapasztalatok, meglátások, vélemények összegzése, szubjektív értékítéletek, melyeket el lehet fogadni, el lehet vetni, vitázni lehet róluk, de figyelmen kívül hagyni és közömbösen elmenni mellettük soha. Elgondolkoztatnak, és rájövünk, hogy az út maga volt a cél. Végiglapozni 442 oldalt, végigmenni az úton.

Hány út van? Kik és hogyan mentek végig az egyes utakon? Mina László? Az RMDSZ? A brassói magyarság? Az erdélyi magyarság? Milyen utakat követtek? Mina László figyelmeztet: közösség, megmaradás szempontjából két útra biztosan nem szabad tévedni. Az egyiket Adolphe Stern Egy román zsidó életéből című könyve határozza meg, a másik út pedig a Csingiz Ajmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című könyvében megírt mankurttá válás útja. Mindkettő a közösség felszámolását jelenti.

Az úton végigmenni pedig csak úgy érdemes, ha minden pillanatát magunkba zárjuk, levonjuk a tanulságokat, egyenesen lépdelünk saját tempónk szerint, vállaljuk, sőt, keressük a damaszkuszi letérőt.

DR. KOVÁCS LEHEL ISTVÁN

Fulgur Kiadó, Brassó—Négyfalu, 2008, megvásárolható a szerzőnél.