A sürgősségi rendeletben a szervezési tennivalók pontosítása mellett a kormány a választási jogosultságot is kiterjesztette oly módon, hogy a szavazók már nemcsak saját lakhelyük parlamenti képviseletébe szólhatnak bele, hanem bármelyik szavazókerületben leadhatják voksukat, ahol a szavazás napján éppen tartózkodnak. Az RMDSZ elnöke Renate Webernek írt levelében amellett érvelt, hogy ez a rendelkezés és a sürgősségi rendelet több más pontja is a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit alkotmányellenesnek tart. Kelemen Hunor ezért felkérte az ombudsmant, hogy – az egyedüli erre jogosult romániai intézmény képviseletében – emeljen alkotmányossági óvást a sürgősségi kormányrendelet ellen.

A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok „a választójog korlátozására”. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt szerint azonban eltorzítja a helyi közösségek politikai képviseletét az, hogyha egy-egy választókerületben a mandátumelosztásánál figyelembe vett helyi lakosságszámnál lényegesen több választó (ideiglenes lakcím nélküli vendégmunkás, diák, vagy átutazó) szavaz az illető megye jelöltlistáira.

Mint ismert, a kétkamarás törvényhozás tagjait megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.