Kutatás a város szélén

2020. február 19., szerda, Riport

Első hallásra különösen hangzik, hogy egy családi vállalkozásban működő laboratóriumban a mezőgazdaságban, valamint vegy- és fémiparban használt termékektől, elektromos szigetelőktől a norvég lazacok táplálékául szolgáló algák csíráztatási tárolójaként működő porózus kerámiáig mi mindennel foglalkoznak, kutatnak, kísérleteznek, de amikor szóban forgó cég tulajdonosaitól megtudjuk, hogy kezdettől azt követik, a szükségleteknek megfelelően állítsák elő termékeiket saját recept és technológia szerint, megértjük, hogy számukra a munka egyfajta kutatási kalandvágyat elégít ki, nem a jövedelemre hajtanak, annál inkább az innovatív alkotásra és szakmai elismertségre. A sepsiszentgyörgyi Chemi Ceramic mára már nem csupán öncélú kutatóbázis, lehetőséget teremt fiatal pályakezdők számára is, hogy gyakorlati tudással induljanak megvalósításaik felé.

  • A Fazakas házaspár és tanoncuk, Ráduly Orsolya büszkén mutatják az anyagmintákat. Fotó: Albert Levente
    A Fazakas házaspár és tanoncuk, Ráduly Orsolya büszkén mutatják az anyagmintákat. Fotó: Albert Levente

Fazakas József, a Chemi Ceramic F Kft. vegyészmérnök vezetője bemutatkozásként leszögezi: egész életében szerette a kutatást, az oktatást és szeretett együtt dolgozni fiatalokkal. Ezt már akkor is bizonyította, amikor őt nevezte ki a bukaresti elektrotechnikai kutatóintézet 1985-ben elindult sepsiszentgyörgyi fiókegysége élére, és meg kellett szerveznie azt a csapatot, akikkel kutatást és termelést kellett végezni olyan körülmények között, hogy a kerámiaiparnak nem volt előzménye a városban, és kezdetben a kézdivásárhelyi szigetelőgyár volt az egyetlen olyan üzem Háromszéken, ahol hasonló anyagokkal dolgoztak. Az elért eredmények okán ez a sepsiszentgyörgyi intézmény akár a vidék legnagyobb kutatóbázisává nőhette volna ki magát. 1989 után azonban a székely város lassan kiesett Bukarest látóköréből, egyre fogytak a szerződések. Fazakas József és felesége Fazakas Enikő nem akasztották szegre vegyészdiplomájukat, 1992-ben elindították a Chemi Ceramic céget, s míg kezdetben háztartási és díszkerámiával foglalkoztak, hamar áttértek a műszaki kerámiára, elektromos szigetelőkre, szűrőkre és megkezdték a kísérletezést más anyagokkal, kompozitokkal is. Néhány év alatt a termékskála úgy kiszélesedett, hogy az egyéni megrendeléseket is kiszolgálták.


Fontos a gyakorlati oktatás

Fazakas József számára jókora kitérő volt az oktatás és az igazgatói tisztség, 1999 és 2012 között tanított a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán, 2006-tól 2012-ig igazgatója is volt az intézménynek. Nyugdíjba vonulása után sem vált meg az oktatástól, doktori dolgozatok szakmai irányítójaként dolgozik, saját vállalkozásukban kísérleti terepet biztosítanak a doktoranduszok számára.

 

 

Szerte a világon úgy oktatnak az egyetemeken, hogy a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, az elmélet csak a törvényszerűségek összegzésére fókuszál, míg nálunk a kurzusokról híresek az egyetemek – szögezi le Fazakas József. Frankfurti tapasztalatáról elmondja, látta, amint a vegyészhallgatók egy hatalmas ipari csarnokban hegesztettek, fúrtak, faragtak, a licencvizsgán pedig be kellett mutatniuk egy kész terméket, nevezetesen egy gépkocsiba szerelhető gyermekülést. Úgy véli, kísérlet nélkül nem szerezhető meg a tudás, kutatás nélkül pedig nincs haladás. Ezért tartotta fontosnak, hogy kutatólaboratóriumát és termelőegységét kinyissa a fiatal doktoranduszok előtt, sőt, három éve alkalmazottként foglalkoztat egy uzoni doktoranduszt, aki lapunknak azt mondta, a Chemi Ceramicnál rengeteget tanul naponta, számára jó gyakorlati iskola mindaz, amivel itt találkozik.


Traktorról doktori iskolába

Ráduly Orsolya alapképzésben biokémia szakot végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd orvosbiológián szerezte meg a mesteri diplomáját, jelenleg harmad­éves doktorandusz hallgató a bukaresti agrártudományi és állatorvosi egyetem biotechnológia karának bio­technológia szakán. Egyetem után Szegeden mikrobiológiát tanult, de úgy döntött, itthon kamatoztatná tudását, ezért felvételizett a bukaresti doktori iskolába.

 

 

Orsolya lapunknak elmondta, gazdálkodó családban nőtt fel, ahol mindenkinek van saját traktora, jól meghatározott feladata és a földművelés, valamint az abban rejlő fejlődési lehetőségek annyira szívéhez nőttek, hogy ezen a téren szeretne innovatív megoldásokat találni az általa észlelt hiányosságokra. Doktori dolgozata témája: porózus alapú növényi biostimulátorok – ami egybevág a Chemi Ceramic egyik kutatási területével. Tavaly négyszáz tő paradicsomon kísérletezett azzal az anyaggal, amit a Chemi Ceramic dolgozott ki, a kapálást is maga végezte, a laboratóriumban pedig a természetes folyamatokat szimulálja kémcsövekben. Hogy pontosan miről is van szó, Fazakas József magyarázza el.


Paradicsom és lazac

A Fazakas házaspár legalább tizenöt-húsz éve foglalkozik azzal, hogy olyan kompozit anyagot állítson elő, ami tartalmazza mindazokat a mikro- és makroelemeket, amelyekre a növényeknek szüksége van, és ezeket nedvesség hatására jól meghatározott program szerint bocsátja ki a talajba. A cégvezető elmondta, ez Európa-szinten megoldatlan problémát jelent, a kereskedelemben leginkább olyan szereket árusítanak, amelyeket porként vagy oldatként rászórnak a növényre vagy a talajra, ez adott esetben elegendő lehet, máskor azonban túl sok, vagy a csapadékkal eltűnik a talajban. Fazakas szerint meg kellene oldani, hogy akár három-négy hónapon keresztül oldódjanak ki ebből az anyagból a mikroelemek, oly mértékben, hogy az utánpótlás ne legyen se túl sok, se túl kevés. Ezt az anyagot ráteszik a talajra vagy vékony rétegben a talajfelület alá, és ez programozott ütemben jut el az eső hatására a talajon keresztül a növényhez. A Chemi Ceramic kifejlesztett egy porózus kompozit anyagot, amely képes beszívni az oldatot, amiben koncentráltan van jelen a mikroelem, ott megszárad, vagy bizonyos technikákkal lekötik, majd víz hatására fokozatosan kioldódik. Ötféle mikroelemről van szó – vas, cink, mangán, réz és molibdén –, a kálium a talajban makroelemként van jelen,  ezek nagyjából lefedik mindenféle zöldség és virág tápszükségletét, ami növényenként változik – részletezi Fazakas József. Egy olyan tápgolyót is kifejlesztettek, ami szilíciumot bocsát ki, efelől egyesült királyságbeli golfpályák tulajdonosai érdeklődnek, mert ilyen anyaggal szeretnék táplálni a gyepet.

 

 

Kérdésünkre, hogy sikerült-e ezzel a termékkel betörni a piacra, gyorsan érkezik a válasz: a Chemi Ceramic kis kutatóműhely, nincs pénzügyi lehetőségük a bevizsgáltatásra és hitelesítésre, ezt talán pályázat útján meg lehetne oldani, de erre még nem került sor. Ezt a kutatást az országos kémiai és petrokémiai kutatóintézettel (ICECHIM) közösen végzik, a bukaresti partner a témavezető, ők próbálják ki növényeken a Sepsiszentgyörgyön előállított anyagot. Érdekességként megtudtuk, hogy ebben a kísérletben a paradicsom volt az etalon, de az első erre vonatkozó projektben két különleges növénynél is kipróbálták, amelyeket még nem termesztenek Romániában, ez a passiflóra, magyarul golgotavirág és a momordica, vagyis a keserű uborka.

A porózus kerámia terén egy másik kutatás is felkeltette az érdeklődésüket: különböző szűrőket készítenek csapadékvíz kiszűrésére, de azzal is próbálkoztak, hogy algacsírát telepítsenek porózus kerámiába, ami ott megnövekszik és a porózus felületen megtelepedve folyton regenerálódik. Elmondták, ezt a kerámiát lehetne használni a tenyészlazacok táplálására, volt is már érdeklődés iránta, a torinói egyetemmel közösen készülnek egy erre vonatkozó pályázatra. Az eljárás ismert az akváriumok esetében – tette hozzá a vegyészmérnök.


Csapatmunka

Fazakas József elárulja, hogy a cégnél ritkán köt nyakkendőt, együtt dolgozik munkatársaival, és amikor megjelenik egy új ötlet, új megrendelés, együtt találják meg a megoldást. Ez csapatmunka, mindenki megtalálja benne a feladatát és működik – mondotta. Kiderül, a csapatot a Fazakas házaspár és Varga József mester alkotja – aki közel harminc éve dolgozik Fazakasékkal és arra utalva, hogy nagyon kreatív és sok mindenhez ért, a cégvezető aranybányának nevezi. Három éve Ráduly Orsolya is a csapat tagja, a munkába besegít még három-négy alkalmazott, akiket kézügyességük és megbízhatóságuk okán dicsérnek. A kutatás mellett Fazakas Enikő a papírmunkát is végzi, pályázatokat, dolgozatokat ír. Ráduly Orsolya részt vesz a kutatásban és a termékek gyakorlati megvalósításában, fontosnak tartja, hogy a munka mellett folyamatosan tanul, néha órákig hallgatja, amint a cégvezető elmagyarázza, hogyan zajlanak a különböző vegyi folyamatok az általuk kísérletezett anyagokban. A  laboratóriumban és a műhelyben a nagy méretű gépek, a saját építésű kemence, a matricák, a félkész termékek sem törik meg a létesítmény otthonosságát, ami elsősorban az ott dolgozóknak köszönhető. A belföldi és külföldi partnerekkel, megrendelőkkel együttműködő Chemi Ceramic mára nem csak egy cég, hanem az újra mindig kész kutató vállalkozás és egyfajta kísérletező tanoda, amire éppúgy szükség van, mint a nagy kutatóintézetekre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2020-02-19: Emlékezet - József Álmos:

Az első világháború idején (Mikó 160)

Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet és az azt követő egymás utáni hadüzenetek nyomán elrendelt mozgósítások során Háromszékről a gyors átképzésre vagy azonnali frontszolgálatra behívottak Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen állomásozó ezredekbe voltak kötelesek jelentkezni. A mozgósítást nem kerülhették el a kollégium tanári karának tagjai sem. Augusztus első napjaiban Dániel Viktor és Döme Bálint rendes tanárok tartalékos hadnagyként, illetve népfelkelő főhadnagyként vonultak be, három helyettes tanár: Benkő Gábor, Fülöp István és Dúzs Gergely pedig mint tartalékos kadétőrmester, illetve hadapródjelölt.
2020-02-19: Pénz, piac, vállalkozás - Iochom István:

Kályhák, kandallók, csempék alkotója (Magánvállalkozás)

László Károly 1953-ban született Kézdivásárhelyen. A céhes városban érettségizett, majd Kolozsvárra került, ahol geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, ekkor úgy látta, eljött az idő arra, hogy főállásban a saját cégét irányítsa. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár három évtizedre nyúlik vissza.