Lovas maszkázás Csernátonban

2020. február 24., hétfő, Közélet

Több mint tízéves szünet után tavaly tértek vissza Csernátonba a lovas maszkások, hogy elűzzék vidékünkről a telet. Felső-Háromszék legrégebbi farsangi hagyományának felelevenítését a helybeli IKA Ifjúsági Egyesület kezdeményezte, partnere a Haszmann Pál Múzeum volt – közösen hozták vissza e vidám népszokást a köztudatba és szervezték meg az eseményt tegnap.

  • Fotó: Iochom István
    Fotó: Iochom István

A csernátoni maszkások hetekkel ezelőtt nekifogtak a próbáknak, szoktatták a lovakat, tanulták a régi szövegeket és dalokat, hogy a farsang utolsó vasárnapján sikeres legyen a téltemetés. A csernátoni lovas maszka néven elhíresült szokás lakodalmi menetet jelenít meg, amelyet egy bekérő és egy szószóló vezet. A menetben felvonul az ifjú pár, a koszorúslányok és -legények, a kürtös, a zenészek, az orvos és a cigányok kíséretében, szalagokkal, csengőkkel feldíszített lovaikon. Idén a lovasokat két szekér kísérte.

A csernátoni farsangolók tegnap a fellegvári téren gyülekeztek, itt adták elő először a farsangi szöveget, majd onnan énekszóval indultak telet űzni. A Hanna Panzió udvarán több mint százan várták őket. Miután a lovasok félkörbe álltak és előadták a farsangi népszokást, a házigazdák megkínálták őket és a vendégsereget. Ezután a Haszmann Pál Múzeum kertjében (felvételünk), a községháza előtt és végül az Enikő Panzióban fogadták őket. Fákó Alpár főszervező érdeklődésünkre elmondta: 2018-ban készült egy riport a csernátoni művelődési életről, és abban ő említette meg, hogy gyermekkorában még élt a lovas maszkázás, milyen szép hagyomány volt, és szomorú, hogy abbamaradt. A következő év elején több fiatal kereste meg azzal az ötlettel, hogy legyen ismét lovas maszkázás. Így tavaly újraindult, s ezentúl minden évben meg szeretnének szervezni.

A csernátoni lovasok előző nap a kézdivásárhelyi farsangtemetésen is jelen voltak. A főszervező azt is elárulta, hogy a csernátoni lovas maszkázásnak az a jellegzetessége, hogy azt eredetileg nem köztereken, hanem házról házra járva adták elő. Öt szövegolvasó és éneklőpróbát, valamint három lovas próbát tartottak hétvégeken.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2020-02-24: Közélet - Iochom István:

Felvonulás Kézdivásárhelyen

Többéves kihagyás után a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülésnek köszönhetően szombaton több száz érdeklődő jelenlétében ismét megszervezték Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren a lovas-szekeres farsangtemetést. A rendezvény jelmondata a Hagyományaink megtartása nélkül nem lesz helyünk szülőföldünkön volt. A farsangolók az egykori székely katonanevelde előtt gyülekeztek, és onnan indultak a Gábor Áron térre, majd a Vigadó előtt búcsúztatták el a telet.
2020-02-24: Közélet - Iochom István:

Farsangfarka Torján

Az 1989-et követő években a fiatalok Torján is nagy lelkesedéssel szervezték meg a farsangi felvonulást otthon és Kézdivásárhelyen – ezt a hagyományt elevenítették fel a Bálványos Fiai Egyesület kezdeményezésére.