A korábbi farsangokon a maszkosok lóháton és szekereken vonultak fel, a torjaiak pedig esküvői menetet utánoztak, s a lovasok után haladó szekereken ültek a menyasszonynak és a vőlegénynek beöltözött alakoskodók és a násznép. Az egyik szekéren kályhát helyeztek el, s a mellette álló asszonyoknak beöltözött legények palacsintát sütöttek, s azzal kínálták meg az utcára kitódult bámészkodókat. A hagyományt pár éve a Bálványos Fiai Egyesület kezdeményezésére ismét felelevenítették, de mára a lakodalmas menetből temetési szertartás lett. Az egyesület tagjai február 15-én Futásfalván elevenítették fel a farsangi szokást, a hétvégén pedig Kézdivásárhelyen, majd Torján folytatták a farsangolást, Daragus Attila polgármester, Luka Medárd alpolgármester és Vojna Ferenc portáira tértek be, ahol a házigazdák megvendégelték őket. Délután a télűző farsangtemetést a községháza udvarán tartották meg. Miután a „plébános” elmondta gyászbeszédét, sorra búcsúztatták el a „részeges Illést” falusfelei, majd elégették a rongybábut, és a közös tánc után visszamentek a művelődési otthonba, ahol éjszakába nyúló bál zárta a farsangfarkát.