Több helyről – Zalánpatak, Lassúág, Zágonbárkány – ismerünk üveggyártásra utaló emléket a Kárpát-kanyar környékéről, a mesterség színvonala azonban Sepsibükszádon emelkedett legmagasabbra, éppen a felvidékről behívott Sovánka család letelepedése után. Nem volt tehát ez tősgyökeres család ezen a vidéken, de alkalomadtán azokról a famíliákról is szót ejtünk, akik összeházasodtak az itteniekkel, magyarokká váltak, alkottak-teremtettek, hasznára voltak annak a településnek, ahová fészket raktak.
A bükszádi üveghutát – korabeli használatos nevén üvegcsűrt – a gróf Mikó család, az oltszemi Herecz várától a csíki határig terjedő hatalmas erdőség tulajdonosa telepítette a XVIII. század első harmadában. A birtok házasság révén a gróf Mikes családhoz került, s az erdők fogytával 1782-ben a huta Sepsibükszádra tette át székhelyét. A tulajdonos család hívta meg 1907-ben a felvidéki Zayugrócról Sovánka Istvánt (1858–1944 – képünk), aki már a századforduló évében (1900) a párizsi világkiállításon is jelen volt szecessziós üvegvázáival, s mint ilyent, a historizáló erdélyi üvegművesség és iparművészet egyik legtehetségesebb művelőjének nevezi a szakirodalom.
Rejtvényfejtőinknek-olvasóinknak nem ismeretlen a Sovánka család, lapunkban több alkalommal írtunk személyéről, születésének 150. évfordulója alkalmával emlékünnepséget és kiállítást rendezett a Székely Nemzeti Múzeum, a huta épületei közül egy ingatlan jelenleg is áll Bükszádon, a sokoldalú tehetséggel megáldott Sovánka István (rajzoló, tervező, üvegmarató, szobrász, gyermekjáték-készítő) síremléke a sepsibükszádi alsó temetőben látható, számtalan munkája pedig múzeumainkban és a sepsibükszádi Mikes Ármin Általános Iskola kiállítószekrényében. Az említett emlékünnepség alkalmával Barabás Hajnalka muzeológus és Kocs János mérnök, családkutató (Erdélyi Genealógiai Társaság) összeállította a Sovánka família családi táblázatát. Ennek alapján mutatjuk be a részben terebélyesedő, Németországban, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön élő, több ágra szakadt Sovánka családot.
Sovánka Istvánnak négy gyermeke volt: Sovánka Károly (1883–1974) festő-szobrász, dr. Sovánka Rudolf ügyvbéd (1884–1924), Császár Istvánné Sovánka Stefánia Katalin és Sovánka Hermina. Rudolf az árkosi Glória borvízpalackozó társbérlője volt. Első feleségétől származó leszármazottjai leányágra futottak és Magyarországon élnek, második feleségétől származik a szentgyörgyi ágazat: Sovánka Tibor (1925–2011) banktisztviselő és Fogarasiné Sovánka Hajnal óvónő (1929–2019). Említett Sovánka Tibor lánya a Sepsiszentgyörgyön élő Sovánka Mária (képünk) (szül. 1950), a megyei vadász-halász egyesület volt főkönyvelője, aki egyedül viseli a család nevét. Fogarasiné leszármazottjai a sepsiszentgyörgyi Fogarasi család (Edit, Endre, Gyöngyvér Katalin), valamint ezek gyermekei.
Adatközlőnk, Sovánka Mária
Családi ereklyéket őriz a Fogarasi család és Sovánka Mária.
