Az a modor, ahogyan Klaus Iohannis államfő, illetve Ludovic Orban ügyvivő kormányfő az alkotmánybíróság döntésére reagált, egyértelművé teszi, hogy mind ők, mind elvbarátaik saját, személyre szabott játszóterüknek tekintik Romániát, ahol a szabályokat kényük-kedvük szerint értelmezik, a szemükre vetett bírálatokat pedig egyszerűen áthárítják a politikai ellenfeleikre és folytatják ámokfutásukat. A jelek szerint még az alkotmánybíróság is kevés ahhoz, hogy megállítsa őket ebben a hagymázas hajszában, melynek célja, hogy mindenáron dűlőre jussanak az előrehozott választások ügyében. A tegnapi megnyilatkozások végérvényesen egyértelművé tehették, hogy az államfő és a liberálisok semmit sem tartanak túl drágának ebben a harcban, így alighanem az egy hónapja kialakult politikai patthelyzet bebetonozása következik.

Az alkotmánybíróság döntése – amire azért számítani lehetett – ugyanis még kuszábbá, zavarosabbá teszi az egész helyzetet, amelyet a liberálisok idéztek elő kormányalakítási bohózatukkal. Mert noha önmagában nem tűnik olyan nagy ügynek, hogy Iohannisnak új miniszterelnököt kell jelölnie, majd kezdődhet elölről a kormányalakítási hercehurca, a játék bizony megbonyolódott. Hiába az államfő tegnapi kemény fellépése, attól ő sem tekinthet el, hogy kötelezően olyasvalakit kell megbíznia, aki parlamenti többséget képes felmutatni.

Ez pedig nem lesz egyszerű, mivel a politikai préri jelen állása szerint egyetlen párt sem jelentheti ki nyugodtan, hogy rendelkezne kellő többséggel a törvényhozásban, illetve képes lenne azt biztosra összegründolni. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt hetekben elég egyértelműen láthattuk, mennyire ingatagok a pillanatnyi parlamenti szövetségek, ezekre többséget alapozni elég komoly hazárdjáték. A szociáldemokraták esetében pedig talán értelmetlen is, lévén, hogy Iohannis kijelentette: kizárt, hogy a Szociáldemokrata Párt körül felálló koalíció jelöltjét válassza. A liberálisok esetében ismét kényes a dolog, lévén, hogy az elmúlt hetekben szabályszerűen sportot űztek a különböző – nyilvános vagy kevésbé látható – alkalmi politikai egyezségek felrúgásából. Nem mellékes továbbá, hogy a szociáldemokratáknak az is tökéletesen megfelel, hogy a parlamentben játszadozzanak tovább, halogatva az új kormány beiktatását. Ellenfeleik eddigi teljesítményét elnézve ugyanis világos, hogy az idő továbbra is nekik dolgozik.

Bárhonnan is elemeznénk, nagyon úgy tűnik a 2020-as év máris elveszettnek tekinthető, ami az ország ügyeinek alakítását illeti, miközben Románia olyan, jelentéktelennek egyáltalán nem nevezhető problémákkal néz szembe, mint a koronavírus, amely nem megjelent, egyenesen berúgta az ajtót. Hogy a többi, egyre sürgetőbb gondról ne is beszéljünk. A késlekedés árát természetesen nem a válságosdit játszó politikum fizeti majd meg.