Alkotmányos konfliktusba került Klaus Iohannis államfő a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást – állapította meg az alkotmánybíróság tegnap. A taláros testület előírja az elnök számára, hogy más személyt jelöljön a kormányfői posztra. Pár órával később Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta, hogy az előrehozott választások esélye „éppen lecsökkent” 50 százalék alá. Új miniszterelnök-jelöltet nem nevezett meg, de hangsúlyozta, hogy a kormány ügyvivőként is tud kormányozni, csak a sürgősségi rendeletek és a felelősségvállalással benyújtott törvénytervezetek eszközével nem élhet.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elfogadott határozatában leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Klaus Iohannis nem kívánt véleményt nyilvánítani az alkotmánybíróság döntéséről; megvárja az indoklását, és két-három napon belül közölni fogja következő lépéseit. Az államfő tegnap is megerősítette, hogy az előrehozott választásokat tartja a legjobb megoldásnak, többször is megismételte, hogy a helyzet súlyos és bonyolult, és kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Párt felelőtlenül, a Nemzeti Liberális Párt pedig felelősen cselekszik.
Iohannis eddig sem titkolta, hogy előrehozott választásokat akar, és annak tudatában jelölte kormányfőnek másodszor is Ludovic Orbant, hogy a parlament nem járul hozzá a beiktatásához. Orban ugyanazokat a minisztereket javasolta, akik a három hete megbuktatott kormány tagjai voltak, és akiket a múlt héten meg is hallgattak a parlamenti szakbizottságokban, de a régi-új Orban-kormányról szóló bizalmi szavazásra már nem került sor. Ez is tegnap volt napirendre tűzve a parlamentben, de a két ház együttes ülése határozatképtelennek bizonyult, mivel sem a baloldali pártok – az SZDP mellett a Călin Popescu-Tăriceanu, illetve Victor Ponta által vezetett kis alakulatok –, sem az RMDSZ törvényhozói nem mentek be a terembe. A 465 szenátorból és képviselőből 188-an jelentek meg, és legalább 233-an kellett volna lenniük. Az ülés egyébként az alkotmánybírósági döntés miatt okafogyottá is vált. Azt még nem tudni, mi lesz ezután, van-e még esély a parlament feloszlatására és az előrehozott választásokra, vagy rendes időben fogja megszervezni a parlamenti választásokat a jelenlegi ügyvivő kormány. Az elnök akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha két egymást követő kormányalakítási kísérlet is meghiúsul 60 napon belül. Az alkotmány szövege gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek a tekintetben, kit bíz meg kormányalakítással. Az egyedüli kikötés az, hogy előtte egyeztetnie kell a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy ha ilyen nincs, akkor a parlamenti frakciókkal.
Az SZDP ünnepel
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, az SZDP ideiglenes elnöke „a demokrácia győzelmének” minősítette az alkotmánybíróság döntését. Szerinte a testület egyértelművé tette, hogy az NLP egy bohózat főszereplőjévé tette Iohannist, amikor Ludovic Orban pártelnök számára kért kormányalakítási megbízást, majd azt is eldöntötte, hogy nem szavazza meg a beiktatását. Ciolacu szerint az alkotmánybírósági döntés leszögezte: a kormányalakítási megbízás célja nem lehet az, hogy a miniszterelnök-jelölt elbukja a bizalmi szavazást, tehát az elnök nem provokálhat ki szándékosan előrehozott választásokat, a parlamentet csak egy valós válság megoldása érdekében szabad feloszlatni. A képviselőház elnöke határozott nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az SZDP-nek szándékában áll-e egy új parlamenti többséggel kormányt alakítani.
Az államfőt a parlament szociáldemokrata házelnökei panaszolták be az alkotmánybíróságon. Arra hivatkoztak, hogy Orban újbóli jelölése sértette az alkotmány szellemét, hiszen semmibe veszi az általa vezetett kormány megbuktatásáról szóló parlamenti döntést, de az alkotmány előírásaival is szembemegy, többek között sérti az intézmények közötti lojális együttműködés elvét.
Az NLP megoldást keres
Az alkotmánybíróság az utóbbi időben rendszeresen részrehajló, az SZDP-nek kedvező politikai döntéseket hoz – jelentette ki Ludovic Orban. Az ügyvivő miniszterelnök szerint az alkotmánybírák nem tudhatják, hogy egy miniszterelnök-jelöltnek szándékában állt-e parlamenti többséget alkotni, vagy azt, hogy a többség beiktatni akarja-e a jelöltet, vagy a kormányalakítási kísérlet elbukásával közelebb vinni az országot ahhoz, hogy új parlamentet válasszon. Sajtóértesülések szerint az NLP más kormányfőjelölteket is keres, az egyik Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes lehet, de a lehetséges lépésekről majd az államfővel való egyeztetés után döntenek.
Iohannis csalódott
Újabb éles SZDP-ellenes kirohanással reagált a történtekre Klaus Iohannis államfő tegnapi sajtótájékoztatóján: felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az „általuk előidézett kormányválságot” demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék. Az elnök elismerte, hogy már nem sok esélyt lát a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy az SZDP jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást. Ugyanakkor „nagyon kockázatosnak” tartja, hogy decemberig ügyvivő kormánya legyen az országnak. „A választópolgárokhoz való visszatérés jelentené a demokratikus, korrekt és legitim megoldást, ennek megvalósításához azonban nem elégséges az államfői szándék, politikai konjunktúra is kell hozzá” – jelentette ki. Iohannis szerint az NLP „felelősen, észszerűen és a legjobb szándékkal” kormányoz, és nem hibázott az előrehozott választások kieszközölését célzó folyamat során. „Nem, nem az NLP hibázott, hanem az SZDP, amely ellenszegül mindenféle reformnak és haladásnak. Ezért gondolom úgy, hogy új törvényhozó testületre van szükség” – mondotta. Iohannis a koronavírusról is beszélt, nyugalomra intette a lakosságot, önmérsékletre a sajtót és a politikusokat és hatékony fellépésre a hatóságokat.
Az RMDSZ a választási törvényre vár
Az RMDSZ törvényhozói változatlanul azt kívánják, hogy június végéig előrehozott választásokra kerüljön sor, de ezt törvényes és alkotmányos feltételek között kell megvalósítani – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetség törvényhozói azért bojkottálták a parlament tegnapi ülését, mert a választási rendszert módosító sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntést várják. Kelemen Hunor szerint amúgy „nincs miért sietni”, mert az ügyvivő kormány mindenképpen képes ellátni az ország vezetését. „Ugyanaz a kormány maradna a Victoria-palotában, ugyanazokkal az ország adminisztrálásához szükséges hatáskörökkel akkor is, ha ma elutasítanánk a kijelölt miniszterelnök által javasolt névsort. Jelenleg a közegészségügy, az állampolgárok biztonsága jelenti a prioritást, és csak azután beszélhetünk előrehozott választásokról, miután ezekkel kapcsolatban minden választ megkaptunk, minden döntés megszületett” – fejtette ki. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy módosító javaslatokat fog benyújtani az előrehozott választásokra vonatkozó sürgősségi kormányrendelethez.
A választási rendszert módosító sürgősségi kormányrendeletet a szenátus február 19-én elutasította, és most a képviselőház asztalán van, amelynek vezetősége épp tegnap döntötte el, hogy a jogi bizottságnak március 10-ig kell elkészítenie a tervezetről szóló jelentését. A rendeletet véleményeznie kell még a költségvetési, közigazgatási, munkaügyi, külpolitikai, a határon kívüli román közösségekkel foglalkozó, az emberi jogokkal foglalkozó, valamint az információtechnológiai szakbizottságnak is. A módosítások benyújtásának határideje március 3-a.
