Pálmay József Háromszékről írt családtörténeti kötetében szűkszavúan emlékezik erről a családról, holott már akkor több Benke nevű família élt szétszórva az akkori megyében. Többet beszél róluk saját blogján a családkutató Benke Tamás.
Adatait felhasználva közöljük, hogy az 1602–1614 közötti összeírások szerint Háromszék vármegyében Sárfalva és Szentivánlaborfalva helységekben éltek gyalogos és lófő Benkék. Legismertebb a laborfalvi család, amely már a XVII. század első felében két ágra vált szét. 1614-ben Bethlen Gábor fejedelem összeírásában Benke János és István szerepel. A nemesi ágból Benke Márton és fia Péter 1673-ban I. Apafi Mihály fejedelemtől nyertek címeres nemeslevelet. Ennek az ágnak volt a tagja az a Kálnokon született Benke József (1781–1855), aki a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban jogot tanult, s ezt félbehagyva, a kolozsvári színésztársulattal Magyarországra ment. Szegeden vagy Debrecenben lépett fel először, Bécsben képezte magát, és mint tanult színész működött, s Kemény Jánossal közösen alakított társulatot. Győrben ismerkedett meg Katona Józseffel is. 1815-ben a pesti társulattal Miskolcra költözött, ahol 1820-ig játszott. Ekkor búcsút vett a színészettől, s Miskolcon tanár lett. Hamvai a miskolci Mindszenti temetőben pihennek.
Benke József miskolci síremléke
Rácz Zsuzsanna színésznővel kötött első házasságából született Judit leánya, a későbbi Laborfalvi Róza, Jókai Mór felesége. A nagyasszony és jeles színművésznő bemutatására következő sorozatunkban kerül sor.
Az orvos Benke János
Az erdélyi Benkék Háromszék vármegye számos településén éltek, vagy élnek ma is. Laborfalvi Benke András eresztevényi földbirtokos volt, eklektikus stílusú kúriáját új tulajdonosa 2012-ben felújította, jelenleg meleg fürdővel működő luxuspanzióként üzemel. A sok-sok családi ágból szétszórva élő Benkék bemutatására nem vállalkozhatunk. Maradva a laborfalvi ágnál, a család egy jeles személyiségéről szólunk, a Laborfalván született unitárius vallású dr. Benke János (1888–1947) orvosról. 1907-ben végzett a Székely Mikó Kollégiumban, az akkori kolozsvári egyetemen diplomázott, gyakornok és tanársegéd volt a kincses város Elme- és Idegorvosi Klinikáján, itt ismerkedett meg a költő Ady Endrével. A galíciai, a szerbiai és az olasz harctéren honvéd tábori főorvosként szolgált. A háború után hazatért, szűkebb szülőföldjén dolgozott. 1947-ben hunyt el, vármegyei tiszti főorvosként és az unitárius egyház főtanácsi tagjaként, laborfalvi egyházközségi keblitanácsosként életét családjának, az egészségügynek és az egyháznak szentelte. Szavaiban, cselekedeteiben mindig hűséges maradt népéhez, amelyet pihenés nélkül szolgált – olvasható gyászjelentésében. Szentivánlaborfalván temették el, sírja ott áll az unitárius templom előtt.
A Laborfalvi Benke címer körvonalrajza
„Szentivánlaborfalva – a falu többi jelesével együtt – emlékkopjával szándékszik leróni iránta érzett megkésett háláját is – tudtuk meg az emlékállító kezdeményező és helytörténész Kányádi Mihálytól. – Benke János unokájáról, a Pakson élő többkönyves íróról, dr. Serdült Tiborné Benke Évéról ugyancsak a következő sorozatunkban fogunk megemlékezni.”
