Február 3-án született Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze, a rendszerváltozás egyik kulcsfigurája. Költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett.
Születésnapjáról megemlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Iancu Laura beszéde után műveiből Császár Angéla és Hegedűs D. Géza színművész olvasott fel, majd népdalokat játszott a költő népzenész fia, Csoóri Sándor és unokája, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. A Pesti Vigadóban színházi estet tartottak emlékezetére.
Az életének 87. évében elhunyt, zámolyi születésű Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia nagydíjasa, a nemzet művésze a hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltozás előkészítésében, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, elnökségi tagja, majd a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, halála után örökös tiszteletbeli főszerkesztője. Ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.
Ugyanakkor – amint azt Szakolczay Lajos irodalomtörténész írta róla – „nem szabad feledni, hogy Csoóri (…) elsősorban író. Kitűnő, egyéni hangú lírikus. A népdal szürrealizmusát belső törvények szerint megélő s abból új irányelvet formáló – a prózát ugyancsak költői szintre emelő – alkotó is.” Noha a József Attila-díjat megkapta fiatalon, életét a diktatúra elleni küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette, szilenciummal sújtotta, így évtizedeken át nem kaphatott elismerést.
Húsz éven át a Mafilm dramaturgja, Kósa Ferenc és Sára Sándor munkatársa volt, tizenegy játékfilmjük – köztük a Cannes-ban díjnyertes Tízezer nap – és dokumentarista alkotásaik meghatározó darabjai lettek a magyar filmtörténetnek.
Munkásságát végül 1981-ben Herder-díjjal, majd Bibó-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Kossuth-nagydíjat 2012-ben kapta meg, majd az MMA Nagydíját vehette át. A nemzet művészei közé 2014-ben választották be. Több mint félszáz önálló kötete jelent meg, számtalan nyelvre fordították. Monográfusa, Görömbei András szerint „Csoóri költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett. Alkotásainak szellemi mozgásformái mind-mind egy átfogó művészi világnézet részeként állnak helyt, egymás értelmezését erősítik, ugyanabba az irányba hatnak”
Sárdi Krisztina (Magyar Hírlap)
.jpg)
