Ny. V. Gogol Kártyások című komédiájának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, az új előadást holnap, március 4-én, Gogol halálának 168. évfordulóján láthatja először a közönség este 7 órától. A revizort a 60-as, a Háztűznézőt a 90-es évek közepén mutatta be a szentgyörgyi társulat, Az őrült naplóját pedig két alkalommal is (1970, 2012) műsorra tűzte a színház, utóbb Mátray László előadásában. Zakariás Zalán rendezésében a Kártyások most kerül először színpadra Sepsiszentgyörgyön.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852) az orosz széppróza és drámairodalom egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakja, akinek életműve átmenetet képez a romantika és realizmus között, groteszk hangvételük miatt műveit a szürrealizmus egyik előfutárának tartják. Több méltatója is minden idők egyik legnagyobb humoristájának tekinti, ő teremtette meg az orosz irodalomban a vígjáték műfaját. Közismert színpadi művei mellett a Holt lelkek, Az arckép, Az orr, A köpönyeg és más munkáit is a világirodalom alapművei közé sorolják.
„Szolgálj csak nekem, lelkecském, ahogy a nénéd szolgált, nyerjél nekem ugyanúgy nyolcvanezret, és mihelyt hazamegyek a falumba, márványszobrot állítok neked!” – mondja a Kártyások című darab főhőse saját kiképzésű kártyacsomagjának, miközben nagy reményekkel belép egy kisváros vendéglőjébe. Iharev ismeri a kártyajátékok minden fortélyát, de tudja, hogy nyerni csak akkor van esélye, ha kellően körültekintő, ha arra is áldoz, hogy minden fontos információt begyűjtsön a házigazdától, és ha mindenki másnál többet hajlandó fizetni egy kis csalásért.
Zakariás Zalán rendező elmondta, több szempontból is fontosnak tartja ezt a darabot, ezért döntött úgy, hogy színpadra állítja. Elsősorban a szerencsejáték mint függőség témakörét szeretné körüljárni általa, azt vizsgálva, hogy milyen állapotba taszítja az embereket ez a szenvedélybetegség, de az az örökké aktuális kérdés is foglalkoztatja a Kártyások kapcsán, hogy hogyan változtatja meg a pénz az emberek közötti viszonyokat, mi történik velünk, ha mindent a pénznek rendelünk alá. Hangsúlyozta: rendkívül pontos szöveg a Gogolé, ezért nem érezték szükségesnek átírni, meghúzni, csupán azért történt néhány változtatás benne, hogy nyelvi szempontból közelebb kerülhessen a mi huszonegyedik századi világunkhoz.
Minden kártyás többé-kevésbé sipista, vagyis azért ül le játszani, hogy másokat ravasz fondorlatokkal tévedésbe ejtsen, tévedésben tartson, s ezzel magának anyagi hasznot biztosítson – írja Kálnoki Izidor Az ördög bibliája című 1905-ben megjelent művében. Mint kifejti, még a fair játékosoknál is gyakori dolog, hogy egyik belepislog a másik kártyájába, hogy direkt olyan hanyagul tartja a kártyáit, hogy azt segítő szomszédja meglássa, hogy véletlenül leejt egy lapot a kezéből, amivel ellenfelét félrevezeti. A profik azonban ennél sokkal komolyabb trükköket találnak ki, és minél nagyobb a tét, annál biztosabbra mennek a csalásban.
Azt gondolhatnánk, hogy Gogol darabja nem túl érdekfeszítő azok számára, akik nem ismerik a kártyajátékokat, akiktől idegen a szerencsejáték világa. A Kártyások azonban nemcsak egy kártyaparti történetéről szól, hanem ennek kapcsán az emberi ravaszságról, képmutatásról, mindennapi átveréseinkről is. Ahol pénz van, ott mindig is voltak, vannak és lesznek csalások, és ha az ember a könnyű, gyors anyagi haszonszerzés ingoványos talajára téved, soha nem tudhatja, hogy mire számíthat.
Az előadásban Iharev szerepét Kónya-Ütő Bence játssza, mellette a társulat több közkedvelt színésze is fellép. A holnapi bemutatót követően Gogol komédiája pénteken és vasárnap lesz újra látható a kamarateremben.
