Meglehetős visszhang nélkül jelent meg február végén az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése, amely – miközben elemzi az elmúlt időszak makrogazdasági történéseit – az elkövetkező 12 hónapra a gazdaságpolitika szükséges hangsúlyait is megjelöli. A következtetéseket a Kis- és Középvállalkozások Országos Szövetsége tette közzé, ebből szemlézünk.
A reformok elmaradása, a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiányának az emelkedése veszélybe sodorja a fenntartható gazdasági növekedést – olvasható a jelentésben. Mindez annak ellenére, hogy – bár a korábbi évekhez képest lassult – a bruttó nemzeti össztermék négy százalék fölötti növekedést ért el (4,1 százalék volt). A jelentés azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az uniós szinten még mindig magas növekedés fő mozgatója a lakossági fogyasztás, de az utóbbi időben élénkülni látszó beruházásösztönzés is jelentősen hozzájárult. Ugyanakkor a növekedés az elkövetkező két évben tovább lassul, idén decemberig 3,6, 2021 végéig pedig 3,3 százalékra.
A hazai kereslet továbbra is jelentős lesz, ami tovább növeli a folyó fizetési mérleg hiányát, vagyis a behozatal nagymértékben felülmúlja az exportból származó bevételeket. Ha tavaly ez kevéssel meghaladta a GDP öt százalékát, idénre akár 5,4 százalékra is növekedhet.
Ami a munkaerőpiac alakulását illeti, a már erőteljesen jelentkező hiány tovább erősödik, hiszen sem a demográfiai folyamatok, sem a kivándorlás tekintetében pozitív változás nem várható, az aktív és az inaktív lakosság közötti arány tovább romlik. Az akut szakemberhiányra pedig fokozottabban lehet számítani.
A köztartozások mértéke 2019-ben egyértelműen meghaladta az előírt 3 százalékot (GDP arányosan), ami a kötelezettségvállalási eljárás megindítását immár elengedhetetlenné teszi. Annál is inkább, mert a nyugdíjak szeptemberre előirányzott 40 százalékos emelése tovább mélyítiheti a hiányt.
Az elmaradt beruházások – elsősorban a közúti és vasúti fejlesztéseknél – megakadályozzák az országot abban, hogy felzárkózzon a többi uniós ország szintjére.
Korábbi ajánlások
Románia csak mérsékelt ütemben valósította meg az Európai Bizottság korábbi, 2019-re vonatkozó ajánlásaiban javasolt intézkedéseket.
Semmilyen előrelépés nem történt a költségvetési keret és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása terén, ahogy az oktatás munkaerő-piaccal való összehangolásának, a mélyszegénység felszámolásának, a döntéshozatali folyamat kiszámíthatóságának, az állami vállalatok működésének ügyében sem tapasztalható érdemi változás. Továbbá – bár némi javulás tapasztalható – korántsem elégségesek az adóbehajtás, az oktatás, a szociális szolgáltatások, a társadalmi párbeszéd (itt a minimálbér objektív szempontok szerinti megállapítását emelik ki) terén hozott intézkedések. Ugyanakkor esetleges a fontossági sorrend felállítása az állami beruházásoknál.
A jelentés pozitívan értékelte a pénzügyi stabilitás erősítését (itt elsősorban a bankrendszer stabilitását emeli ki), ugyanakkor megállapítják, hogy az állam biztosította a nyugdíjrendszer második pillérének életképességét, a közbeszerzések területén pedig sikerült a javasolt stratégia alkalmazása.
Jelentős különbségek
A tavalyi adatok alapján a Pénzcsinálók által idézett jelentés ugyanakkor azt is leszögezi, hogy kevés olyan ország van az unióban, ahol regionálisan ilyen mértékű egyenlőtlenség alakult ki, és ez idén is várhatóan tovább mélyül. Miközben a fővárosi életszínvonal az uniós átlag fölötti (vásárlóerő-paritáson számolva a GDP 1,4-szerese volt), addig a legszegényebb térségnek számító Északkeleti Régióban négyszer kevesebb. Ugyanilyen mértékű különbségek mutatkoznak a városi és falusi életszínvonal között. Beszédes az a megállapítás is, hogy ha kivennénk a fővárost ebből a statisztikából, a GDP-arányos vásárlóerő alig érné el az uniós országok átlagának felét.
Az aránytalanságokon nem segített, sőt, rontott a közszférában bevezetett béremelés, a differenciált áfacsökkentés vagy a minimálbér folyamatos emelése, ezek sokkal inkább az állam finanszírozási gondjait erősítették, hiszen az adórendszer jövedelem-újraelosztó képessége rendkívül gyenge.
Az állam egyébként az elmúlt években bevezetett adócsökkentéseket és költségvetési kiadásokat hitelfelvétellel finanszírozta. Az EB országjelentése szerint míg 2018-ban az államadósság 35,1 százalékát tette ki a GDP-nek, 2020 végére ez az arány elérheti a 38,2 százalékot, és ha marad ez az ütem, akkor az évtized végére az ország államadóssága akár a 60 százalékot is elérheti.
Következtetések
A jelentés szerint Románia a munkaerő költsége tekintetében az uniós országok élvonalába került, hiszen a munka termelékenysége – bár itt is haladás történt – nem tartott lépést a 2016 óta jelentősen növekedő bérek mértékével. Mindez legszembetűnőbb a közszférában, ami egyébként rendkívüli nyomást gyakorol a versenyszférában alkalmazott bérekre is, de a minimálbér meredek emelése is negatív módon befolyásolta a versenyképességet. Ide tartozik a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet. Annak ellenére, hogy káros hatásait utólagos módosításokkal igyekeztek csökkenteni, jelentős mértékben visszavetette a pénzügyi szektorban, illetve a beruházások területén elért eredményeket.
Konkrét javaslatok
A Kis- és Középállalkozások Országos Szövetsége az Európai Bizottság jelentése alapján a maga során egy sor következtetést és javaslatot fogalmazott meg.
Megállapítják, hogy a felemlegetett problémák java része a korábbi évek országjelentéseiben is fellelhető volt. Ezért a gazdaság területén rendkívül fontos a költségvetés beruházásorientált végrehajtása, illetve fenntarthatóságának biztosítása. Ugyanakkor az állami vállalatok irányítása tekintetében be kell tartani a törvényes előírásokat, hiszen három éve a vezető beosztásokat nem versenyvizsgával, hanem három-három havonta meghosszabbított kinevezésekkel töltik be. Az uniós források és egyéb támogatási formák sokkal hatékonyabb lehívása és felhasználása szintén az intézkedések homlokterébe kellene hogy tartozzon.
A szövetség szerint a társadalmi párbeszéd során végre figyelembe kellene venni a versenyszféra szereplőinek javaslatait a közpolitikák kialakításában, ugyanakkor a pénzügyi törvénykönyv előírásait legalább négy évig változatlanul kellene hagyni. Továbbá a közszférában eszközölt béremelés ne a beruházások kárára történjen, a közszolgáltatások digitalizálása pedig immár elengedhetetlen a bürokrácia leépítésében.
Szociális téren a szövetség differenciált nyugdíjemelést javasol: a mintegy 1,8 millió 800 lej alatti járandóság 40 százalékos, a közel kétmillió 801–1500 lej közötti nyugdíj havi 200 lejes, a több mint 1,2 millió 1500 lej fölötti nyugdíj infláció szerinti növelését. Ugyanakkor szükség lenne az 5000 lej fölötti nyugdíjak befagyasztására (10 000 nyugdíjasról van szó).