Wass Albert azt mondja: Adjátok vissza a hegyeimet! A szentivániak pedig azt mondják, hogy adjátok vissza az erdeinket. Ugyanis csekély húsz esztendeje küzdenek, harcolnak és rizikóval cselekednek is, hogy a bodzafordulói helyi tanácsnál húsz éve leadott dokumentáció (minden szükséges irat) alapján a helyi visszaszolgáltatási bizottság hagyja már jóvá az igénylést, de azóta is áll a bál!
Szentivánnak két erdő-közbirtokossága volt. Az erdő – 110, illetve 67 hektár – annak idején a bikfalviak területén volt, de most Bodzaforduló közigazgatási területén fekszik. Az elmúlt húsz esztendőben a közbirtokossági vezetők legalább 25–30 alkalommal látogattak oda panaszt tenni, tisztázni a dolgokat. Igen sokszor voltak kihallgatáson a prefektúrán, a megyei tanácsnál és más illetékes intézményeknél is, de az eredmény nulla.
A szóbeli válasz a bodzai tanács részéről mindig az, hogy nincs amiből visszaadni az erdőt. De akkor hova tűnt, hova lett a 180 hektár erdőterület?!
Hírlik, hogy a szentivániak közbirtokossági erdeit hamis eljárással kiosztották magánerdőként a bodzafordulóiaknak, azoknak a személyeknek, akik régen a szentivániaknak termelték ki a tűzifát fizetés ellenében, és talán ez a névsor, lajstrom szolgált igazoló iratnak, hogy ők a tulajdonosok.
Mi az igazság? Az nincs a Bodzavidéken. A megoldás mégis az lenne, ha a szentivániak pert indítanának a bodzafordulói tanács ellen, de sajnos erre se pénz, se posztó (tartalék) nincs.
Az ozsdolai eset is ilyen lehet, vagy talán még cifrább, de hátha egyszer mégis győz az igazság, mert ha erdőket tarolnak is, a hegyek megmaradnak!
N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva
