Valódi A milicista halála

2008. október 1., szerda, Magazin

Valódi dokumentumkép, nem beállított fotó Robert Capa híres felvétele, A milicista halála. A spanyol polgárháború idején készített kép körüli vitáknak egyszer s mindenkorra véget kíván vetni a londoni Barbican Centre-ben nyílt kiállítás.

A tárlat középpontjában a legendás budapesti születésű fotós és élettársa, Gerda Taro által 1936. szeptember 4-én készített mintegy negyven pillanatfelvétel áll. Ezek örökítették meg az andalúziai Cerro Murianóban a huszonnégy köztársasági harcos, Federico Borrell García utolsó pillanatait, amikor egy ellenséges lövedék fejen találta, hanyatt bukott, és kiejtette puskáját kezéből. E pillanatfelvételeket nemrégiben szerezte vissza a New York-i International Centre of Photography. Ha ezeket időrendi sorrendbe rakják, pontosan rekonstruálni lehet, hogy mi történt: Capa éppen egy beállított csatajelenetet fényképezett, amikor váratlanul valóban lőni kezdett géppuskával az ellenség. Nem igaz tehát az a feltételezés, hogy a milicista egy csatában esett el (Capa nem is állította ezt soha), viszont Borrell García textilmunkás valóban meghalt aznap, és ezt fivére is megerősítette. Éppen ezért nem lehet Capát azzal vádolni, hogy propagandacélú történelemhamisítást követett el. ,,A fotók és a velük kapcsolatos kutatások megerősítik, hogy a felvétel autentikus" — mondta Cynthia Young, a Barbican-kiállítás kurátora. Az Ez a háború! Robert Capa munkában (This is War! Robert Capa at Work) című tárlat október 17-től jövő január 25-ig lesz látható.

A spanyol polgárháború ikonjának hitelességét először Philip Knightley angol újságíró vonta kétségbe. Azt állította, hogy a felvétel napján Capa nem is volt Andalúziában, hanem a francóista erőket követte az ország északi részén. Richard Whelan, Capa életrajzírója viszont azt írta, hogy a következetes antifasiszta Capának soha nem volt semmi dolga a francóistákkal, és 1936. szeptember 5-én valóban Cerro Murianóban volt. A fotó, amelyet amúgy Knightly továbbra is beállított propagandafelvételnek tekint, először az amerikai Life magazinban jelent meg.

Robert Capa, eredeti nevén Friedmann Endre Ernő, 1954. május 25-én halt meg Vietnamban: haditudósítás közben aknára lépett.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1323
szavazógép
2008-10-01: Magazin - Józsa Lajos:

Egy csizmadia hétköznapja a XIX. században

Fekete István csizmadia mesterember híres volt arról, hogy erkölcstelen életet élt, szinte minden céhgyűlés alkalmával büntették valamilyen kihágása miatt. A céh kasszájába egyedül több pénzt fizetett, mint a többi céhtársa együttesen. Sorozatosan elmarasztalták, amiért a céh gyűlésein nem jelent meg, ha pedig megjelent, beleszólt mindenki szavába, dohányzott, s ezt tiltották a céh házában. Sorozatos verekedéseiért és éjszakai mulatozásaiért állították a céh elé. Mindig elismerte hibáit, és fizette a kirótt büntetéseket. Viselt dolgairól mesélt naponta a város, és mivel a XIX. század elején még nem volt színház vagy más szórakozási lehetőség, Fekete István megesett dolgain szórakozott Sepsiszentgyörgy lakossága. Íme két kirívó eset, amely tükrözi Fekete István unalmasnak nem nevezhető hétköznapjait:
2008-10-01: Magazin - x:

Kerekekre ültette Amerikát

Száz éve, 1908. október 1-jén kezdték árusítani az Egyesült Államokban a Henry Ford által gyártott, 850 dollárért kínált T-modellt. A Bádog Böske (Tin Lizzy) becenéven emlegetett kocsi volt az első, mindenki által elérhető autó, amely ,,kerekekre ültette Amerikát" (avagy ,,a talpáról a kerekeire állította a világot"), alapjában változtatva meg az emberek életmódját.