A romániai bankok siettek bejelenteni, hogy a koronavírus-járvány miatt egy időre fizetési moratóriumot biztosítanak ügyfeleiknek, vagyis elnapolják az esedékes részletek kifizetését, ám mindez – egyes szakértők szerint – a későbbiekben visszaüthet. Annál is inkább, mert más országoktól eltérően nincs egységes megoldás, a kereskedelmi bankok maguk döntenek az ügyfeleknek nyújtott kedvezményekről, halasztásokról.
Bár Florin Cîţu pénzügyminiszter bejelentette, hogy tárgyalt a bankrendszer szereplőivel, sem a Román Bankok Egyesülete (ARB), sem Romániai Banktulajdonosok Szövetsége (CPBR) nem javasol egységes megoldást. Közös közleményükben úgy fogalmaznak, hogy „a bankok keresik a technikai és a törvényes megoldásokat ügyfeleik igényeinek megfelelően, esetről esetre vizsgálva a folyó hitelkötelezettségek ügyét”.
Az Adevărul emlékeztet arra, hogy a rendszerben uralkodó káosz lényegét a jegybankelnök tanácsadója, Adrian Vasilescu fogalmazta meg, aki úgy fogalmazott, megállapodás született a bankszektor szintjén, hogy minden pénzintézet saját programot készít és értesíti arról ügyfeleit és hitelfelvevőit. A kereskedelmi bankok ugyan kérték a jegybankot a hitelfizetési moratórium szabályrendszerének kidolgozására, de – mivel ez nem született meg – egyelőre az egyéni döntés lehetősége maradt. Ennek következtében a pénzintézetek egymással versengve jelentették be a moratóriumokat, azt azonban nem tudni, mi lesz a válság után.
Szolidaritás
Adrian Vasilescu egyébként tegnap arról beszélt, hogy elsődleges szempont a bankrendszer összeomlásának elkerülése, ezután pedig a szolidaritás. Szerinte a bankrendszer összeomlását azonnal követi a gazdasági katasztrófa, ezért a szolidaritás mint morális szempont most nagyon is „pragmatikus gúnyát öltött”. A bank és ügyfelek közötti viszonyban ez a pragmatizmus kell legyen az elsődleges kritérium, hiszen mögöttünk van a 2008–2011-es válság tapasztalata – fogalmazott a stratégiai tanácsadó, aki szerint a korábbi válság időszakában egyetlen bank sem roppant össze, a hitelek 30 százalékát azonban nem tudták törleszteni. Ezért a kockázatot fel kell osztani a bankok és az ügyfelek között, ezt jelenti a gyakorlatban a szolidaritás, ellenkező esetben nagyon rossz lesz mindenkinek.
Vasilescu közölte, hogy a lehetséges következményeket a monetáris politikáért és a stratégiákért felelős jegybanki igazgatóságok elemzik. Megvizsgálják például, hogy mit jelent az, ha egy stratégiailag fontos pénzintézet halasztja el a kurrens törlesztőrészletek kifizetési kötelezettségét, vagy egy kisebb jelentőségű pénzintézet teszi ugyanezt, és a döntés negatív következményei „nem szóródnak szét az egész gazdaságban”. Lépésről lépésre, megfontoltan és megalapozottan kell haladnunk a döntésekben, amelyeket rövid távon kell meghoznunk az események alakulásának függvényében – fogalmazott Vasilescu, aki szerint a lej értékvesztése az azt meghatározó 11 gazdasági mutatón kívül a kínálat-kereslet viszonyának is köszönhető.
CEC Bank: dupla részlet jövő hónapban
A CEC Bank hétfőn bejelentette, támogatja a törlesztés harmincnapos halasztását minden fizikai személynek nyújtott hitel esetében. Vagyis a bank nem késedelemként kezeli, ha ügyfelei nem tudnak eljutni a pénzintézet székházaihoz, ebben az időszakban nem számolnak fel késedelmi kamatot, nem jelentik a késedelem tényét az illetékes bizottságnak, az ügyfelek további harminc napon belül bármikor fizethetnek. Ugyanakkor marad a hitel futamideje, nincs szükség a szerződés módosítására. Az intézkedés minden fizikai személyeknek szóló hitelkonstrukcióra (lakáshitel, fogyasztási hitel, hitelkártya) érvényes. Ám ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a törlesztést elhalasztó ügyfelek a következő hónapban duplán fizetnek, hiszen a bank nem átütemezte, csupán elhalasztotta a folyó hitelrészlet törlesztését. A pénzintézet szakemberei úgy vélik, hogy a többségében vidéki környezetben, tehát készpénzzel törlesztő hitelesek számára ez elégséges megoldás lehet, hiszen rendelkeznek a törlesztőrészlet összegével, csupán a szükségállapot miatt kell korlátozni az állampolgárok mozgását. Abban az esetben ha a szükségállapot hosszabb ideig tart majd, akkor újabb törlesztési kedvezményeket vezetnek be.
Három hónap
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) egyedi elbírálás alapján akár három hónapos halasztást is engedélyez a hitel törlesztésénél, a törlesztőrészlet mértékének időszakos csökkentésével, illetve a futamidő meghosszabbításával is igyekeznek segíteni – idézte tegnap az Agerpres a pénzintézet illetékesét. Megjegyzik, hogy a rendkívül változatos portfólió és a nagyszámú, több mint 200 ezer ügyfél miatt a bank már korábban is rendelkezett megfelelő átütemezési programokkal. Ugyanakkor biztosítják a közvéleményt, hogy a hazai bankrendszer stabil, és a pénzintézetek korábban is kezeltek már nehéz válsághelyzeteket, amiből sokat tanultak. Ezért is nyugalomra és racionális magatartásra intenek, hogy hosszú távon is fenntartható megoldások születhessenek.
A vállalati hitelezők, elsősorban a kis- és középvállalatok vonatkozásában továbbra is lehet számítani kedvezményekre, elsősorban a június végéig futó tőkehitelek esetében, de ezeket is egyénre szabottan alakítják ki, elsődleges szempont a munkahelyek megtartása, a gazdaság ellenálló képességének biztosítása. Rövid távon a járvány leküzdhető, hosszú távon viszont az egész gazdaság jelentős támogatására lesz szükség – összegeznek a BCR szakemberei.
Halasztás
A Banca Românească is az egy-két hónapos törlesztési moratórium mellett döntött, a jelzálog-hitelekre, valamint a személyi kölcsönökre, a hitelkártyák esetében a moratórium május 15-ig automatikusan jár.
A Raiffeisen Bank illetékesei szerint az ügyfelek kérhetik a szerződésekben már beiktatott három hónapos halasztást. Azokban az esetekben, amikor ez hiányzik a szerződésből, a bank egyéni megoldást javasol. Ami az lehet, hogy a törlesztési kötelezettséget a futamidő végére tolják, miközben nem lesz átütemezés, egyszerűen egy hónappal meghosszabbítják a futamidőt.
Óvatosság
A többi az Adevărul által megkérdezett pénzintézet óvatosabban fogalmazott. A Transilvania Bank a hitelkártyás ügyfeleket értesítette a futamidő meghosszabbításáról. Ebben úgy fogalmaztak, hogy a márciusi és áprilisi törlesztőrészleteket elér májusban kifizetni. A lap megjegyzi, hogy ez ismét egy csapdahelyzetet („mérgezett gyümölcs”) jelenthet, hiszen ezáltal az ügyfelek a törlesztő részlet összegéből más költségeket fedeznek, májusban pedig már nem tudják a felgyűlt összeget kifizetni, vagyis a végén szintén rajtuk csattan az ostor.
A BRD – Groupe Societe Generale ugyanakkor néhány illeték – mint például a MyBRD szolgáltatás – felfüggesztése révén igyekszik segíteni az ügyfeleken (ezt sok esetben ki is közölték már). Az IFN Extra Finance pedig 15 napos moratóriumot jelentett be, nulla költség mellett.