Demeter J. Ildikó
Ritkán tapasztalt egyetértést mutatnak a parlamenti pártok a napokban: a szociáldemokraták, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt, Călin Popescu-Tăriceanu és Victor Ponta alakulatai, valamint az RMDSZ is úgy véli, hogy az önkormányzati választásokat legjobb lenne őszre halasztani. Ezzel nagyon kényelmesen meg is lenne a kétharmados többség annak a törvénynek az elfogadására, amely a rendkívüli helyzetre való tekintettel meghosszabbítaná a tisztségben levő, helyi és megyei választott vezetők mandátumát. Mindössze három-négy hónapról lenne szó, mivel a legtöbb pártelnök szeptember végét, október elejét látja megfelelő időpontnak.
Éppen csak a kormánypárt álláspontja hiányzik még. A liberálisoknak elég munkát ad a koronavírus-járvány, Ludovic Orban miniszterelnök azonban korábban azt nyilatkozta, hogy a helyhatósági választásokat június 28-án, a képességvizsgák és az érettségi után lehetne megszervezni. Már azzal is belefutnának a nyári szünidőbe, és ezzel a kisebb részvételbe (hiszen rendszerint akkor kezdődik a tömeges vakációzás), de elméletileg belefért volna, hiszen március elején még úgy számoltak, hogy két hónap alatt lejár a járvány, és május végétől már lehet kampányolni. Azóta már sok egészségügyi szakember kimondta, hogy a járvány megfékezése többet fog tartani néhány hétnél, és ez a román pártok többségének kapóra is jön: időt nyernek soraik rendezésére – nem csupán az SZDP népszerűsége csökkent az elmúlt esztendőben, kisebb játékosok a bejutási küszöb alá kerültek, és Dan Barnáék szénája sem áll nagyon jól –, miközben az NLP-nek egyszerre kell az egészségügyi és a gazdasági frontot is tartania.
Meg a párt saját ázsióját, ami – Klaus Iohannis államfőével együtt – szintén apadni kezdett márciusban, részben az általuk előidézett kormányválság miatt. Miután az előrehozott parlamenti választásokról kénytelenek voltak lemondani – és micsoda csúfos cirkusz árán! –, Orban valószínűleg nem fogja újból kockára tenni nehezen visszaszerzett hatalmát azzal, hogy szembemegy a parlamenti többséggel, illetve az emberek millióival, akiket jelenleg a legkevésbé az foglalkoztat, hogy ki legyen a következő polgármester. Ennek jele lehet, hogy maga is meglebegtette a halasztás lehetőségét. Intő példa lehet Franciaország esete is, ahol a járvány dacára megtartott választásokon a polgárok fele sem vett részt – és az alacsony jelenlét Romániában inkább a baloldalnak szokott kedvezni.
Őszire azonban akkor is nagy bajok lesznek az államháztartásban, ha a koronavírust sikerül megzabolázni. Hatalmas és előre nem látott kiadásokkal jár a járvány elleni küzdelem, és óriási kiesések lesznek a bevételi oldalon is; a legfrissebb előrejelzés szerint idén nem növekedni, hanem csökkenni fog a gazdaság. A liberális kormánynak nagyon nehéz dolga van, és ha nyerni akar a választásokon, nem ígérgethet, kézzelfogható eredményt kell felmutatnia mindkét területen. Az lehet a szerencsénk ebben a szomorú helyzetben, hogy a hatalom érdeke most egybeesik a lakosság érdekeivel.
