Az 1950-es években dühöngő sztálinista kommunista propaganda a faliújságokban találta meg ideológiájának legmegfelelőbb terjesztési felületét. A gyorsaság, közérthetőség céljával a politikai felvilágosító munka képi formába öntötte a pártakaratot. Faliújságpannók mellett élmunkás-arcképcsarnokokkal, dicsőség- és szégyentáblákkal, a „gyűlölt” kapitalizmust nevetségessé tevő karikatúrákkal nemcsak a város utcáin, hanem a különböző intézmények, vállalatok falain, így az iskolákban is találkozni lehetett.
Minden osztályban volt IMSZ- (Ifjú Munkás Szövetség – a kommunista ifjúság tömegszervezete) vagy pionír-faliújság, amelyen hetenként cserélték az aktuális tevékenységi tervet, a jelentős évfordulókról a tanulók által írt megemlékezéseket, felhívásokat, tanulmányi kiértékelőket, bírálatokat. A Mikó (akkor 1. számú Fiúközépiskola) folyosóján előkelő helyet foglalt el az iskola IMSZ-és pionírbizottságainak a faliújságja. A politikai viszonyokhoz alkalmazkodva azonban Albert Ernő és Berde Zoltán irodalomtanároknak sikerült Vadrózsák néven olyan, a diákok körében népszerűvé vált irodalmi és művészeti faliújságot létrehozniuk, amely az irodalmi tárgyú megemlékezéseken, film- és színházi bírálatok mellett a tanulók egyéni alkotásainak is helyet adott. Utóda az 1966-ban Albert Ernő által másfél évtizedes útjára indított népszerű, Gyökerek című diákfolyóirat lett.
1955 őszén Erőss János frissen kinevezett orosz nyelvszakos tanár Borsszemjankó néven az aktuális politikai propagandát nélkülöző szatirikus faliújságot indított. Erőss, akit 1958-ban a szocialista rendszer elleni tevékenysége miatt súlyos börtönbüntetésre ítéltek, az akkor hangzatos „retrográd jelenségek kipellengérezését” tűzte ki célul, elnyerve a felsőbb illetékesek tetszését is. A rajzok többségét ő készítette az osztályokból befutott témák alapján, de Hervai Zoltán rajzkörös diákjai is segítségére voltak.
A megjelent rajzok tárgykörüket tekintve így oszlottak meg:
• iskolai szabályzat ellen vétők (óráról való „lógások”, szélsőséges ruházat és hajviselet, cigarettázás, rongálások), illemszabályok (zsebre dugott kéz, köszönés), „WC-művészet és -irodalom”
• rossz jegyek, bukások, házi feladatok másolása
• aranyköpések: „Az idegsejt nyúlványa a gerincoszlop.” „A kutya a szárazföldi csúszómászók csoportjába tartozik.” „Portul sătenilor fordítása: falusi malac.”, „II. Józsefet halála után kényszerítették, hogy visszavonja rendeletét.” „Botond, a nagy erejű buzogányával betörte a bíróné kapuját.” „Fizikaórán: – Mi történik a testekkel, ha melegítjük? – Összekucorodnak. – Hogyhogy? Tudnál erre példát mondani? – Amikor sütjük a szalonnát, a bőre összekucorodik.”
• visszásságok: „A fejlődés magas foka: Míg az alsó osztályokban teljes felszereléssel járnak iskolába, a X. osztályban többen fésűvel vonalaznak.” „R. L. tizedik osztályos diák nagyapja románfüzetét használja, hogy órán ne töltse az időt jegyzeteléssel.” Órák alatt a pad alatt cserebogárreptetés.
• év eleji, év végi felhívások.
