Nincs igaza, hisz a Román Hírszerző Szolgálat minden évben jelzi, hogy a magyarok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, de nem hallottam, hogy a COVID-19-ről ilyesmit mondtak volna. Ezek szerint a magyarok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek Romániában, mint a koronavírus. A magyar zászlók kitűzése, de néha már az is, ha a magyarokról hallanak, allergiás tüneteket vált ki sok román polgárból, politikusból, de főleg a székelyföldi prefektusokból, akik a zászlókért rögtön büntetni kezdenek. Bennük feltételes reflexként elindul egy folyamat, beszélni kezdenek, és felhívják a figyelmet arra, hogy Romániára és ezen belül főleg Erdélyre mennyire veszélyesek a magyarok. A piros-fehér-zöld lobogó vörös posztóként lebeg előttük, dührohamot vált ki, és felviszi a vérnyomásukat, míg más színeké nem, és csakis a kék-sárga-piros zászlók lobogtatása nyugtatná meg őket.

Szerencsére az igazságszolgáltatás bíráinak helyén van a hazafisága, mert nem büntetnek olyan esetért, mint ami Nagyváradon történt, ahol egy hölgy meggyújtott egy magyar zászlót. De az úzvölgyi cirkusz után is csak magyarokat büntettek meg, mert jelenlétükkel ők provokálták a békés kerítésmászó, kapuromboló, keresztkiszedő, halkan ordibáló focihuligánokat és más hazaffyakat.

Az jelenti a fő veszélyt, hogy míg a koronavírus egy-két éven belül eltűnik, a magyarok száz év alatt sem tűntek el Romániából, és úgy néz ki, még egy darabig itt rontják az amúgy is szennyezett levegőt és az őslakosok hangulatát, mert nem akarnak elenyészni. Az is nagy baj, hogy a romániai magyarokat Magyarország állandóan hátulról biztatja, és itt mindenféle segélyezési programokat indít be, amelyeket ugyan mindenki, nemzetiségétül függetlenül, igénybe vehet, de egy jobb érzésű román semmi magyar pénzt semmi pénzért nem fogadhat el. Az más, ha Németország vagy más állam tenne ilyent. Ráadásul pont most jött ide Kolozsvárra a magyar külügyminiszter, amikor az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztet a közlekedési tiltásokról. Erről az Adevărul napilap számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter – felelőtlenség vagy olcsó vagánykodás címmel. A lap szerint a magyar szolidaritás ürügyén settenkedett ide úgy, hogy a saját országa által életbe léptetett szigorításokat nem vette figyelembe. Ráadásul egy olyan kép is megjelent a sajtóban, amikor egymás karját fogják Kelemen Hunorral. Biztos, azt akarja, hogy átadja a koronavírust neki, aki aztán megfertőzheti az egész román parlamentet, ha az összegyűl. A román külügyminisztérium figyelmeztetése ellenére – amely jelezte, hogy ellenzi –, a magyar kormány ki akarja terjeszteni a mezőgazdászoknak szánt pénzjuttatási programját Románia nyugati részére. Ezt csakis etnikai megkülönböztetés nélkül lehetne végrehajtani. Nem is értem, hogy miért nem például a Konstanca megyeieknek juttat pénz a magyar állam.

Még szép, hogy Szijjártó Péter végül is belement abba, hogy a román állampolgárokat átengedjék saját területükön, miután kezdetben blokkolta őket az osztrák–magyar határon! Valószínű, megijedt híres európai parlamenti képviselőnk, Rareș Bogdan kijelentéseitől, aki megmondta, hogy a magyar kormány gyalázatosan viselkedett, amikor feltartóztatta őket. „Magyarország csak nevével van az Európai Unióban… Nem tart be semmit az Európai Unió alaptörvényéből.” És figyelmeztetett, hogy ez nem marad következmények nélkül. Megmondta kerek perec, hogy legyen tiszta: „a románok nem másodrangú állampolgárok”. Azt nem fűzte hozzá, hogy ellentétben a romániai magyarokkal, akik nagyon is azok. Érdekes, azon nincs felháborodva, hogy Iohannis felszólította a külföldön levő román állampolgárokat: ne jöjjenek haza, és Románia is lezárja határait a külföldi állampolgárok előtt. Aztán azt sem tudom, hogy fel lesz-e háborodva azon, amit az egyik nagylaki határátkelőhelyen dolgozó orvos mondott, aki azt állítja, hogy az oda érkezők közül szinte senki nem ismerte be, valójában honnan is jön. És a becsületesek mellett igen sokan jönnek olyanok, akiknek külföldön nincs tartózkodási engedélyük, munkahelyük, és most azért jönnek haza, mert nem megy nekik a koldulás, a lopás és a prostitúció.