Az Európai Parlament strasbourgi ülésén szerda éjjel Becsey kezdeményezésére meghallgatást tartottak: a fideszes képviselő azt akarta megtudni az EU-bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagjától, Joaquín Almuniától, vajon miként lehetséges egyes tagállamok — így Magyarország — makrogazdasági előrejelzéseinek drámai eltérése a valóságos teljesítménytől, jóllehet ezeket az előrejelzéseket az EU-bizottság rendszeresen jóváhagyja. Mint a közlemény írja, a kérdést az EP szocialista frakciója kilenc hónapon keresztül nem engedte vitára, és a meghallgatáson a címzett, Almunia nem vett részt, hanem helyette a külkapcsolatokért felelős Benita Ferrero-Waldner képviselte az EU-bizottságot. Becsey felszólalásában arról beszélt, hogy az uniós csatlakozáskor az állampolgárok joggal bízhattak abban: tagállam nem juthat csőd közeli helyzetbe, mert attól éppen a közösségi makrogazdasági koordinációs rendszer, a szerződések és a tagországok közös gondként kezelt gazdaságpolitikai egyeztetése megóvja. ,,Magyarország mégis csőd közeli helyzetbe került, és ennek árát kizárólag a magyarok fizetik meg. Ezért a brüsszeli EU-bizottságot is politikai felelősség terheli" — mutatott rá Becsey arra hivatkozva, hogy ez utóbbi testület felügyeli az uniós statisztikai hivatalt, az Eurostatot, valamint ellenőrzi a tagállami statisztikai hivatalok módszereit és adatait. Almunia biztos Magyarország és Görögország esetében éveken keresztül eltekintett a piac és a Nemzeti Bank pontos előrejelzéseitől, és azok helyett csak a kormány adataira támaszkodott. Nem zavarta az sem, hogy eközben Magyarországon jogellenesen eltávolították a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Ezért történhetett meg, hogy a magyar kormányzati makrogazdasági előrejelzések, valamint az azokat követő tényleges teljesítmények egyre távolabb kerültek egymástól. Mindez nemhogy Magyarország egészséges és robusztus fejlődését nem hozta — amint azt a bizottság még 2006 májusában is jósolta —, hanem egy államcsőd közeli helyzetet kellett súlyos megszorításokkal kezelni. Elfogadhatatlan, hogy Almunia biztos ezek után zavaros magyarázkodásba kezdett, miszerint egyes hiányokról nem tudott, mert nem volt szakmai egyeztetés — jelentette ki Becsey Zsolt. A magyar képviselő szerint az Európai Unióban közös a felelősség a tagállamok gazdasági biztonságáért. 2004 óta a görög és a magyar anomáliák e rendszer súlyos hiányosságaira mutatnak. Mindkét tagállamban választásokat is befolyásoló gazdaságpolitikai és adatmágia folyt. Emiatt nemcsak súlyos korrekciókkal kell fizetni, hanem mindez aláássa a közös uniós intézmények hitelét is — vélte, hozzátéve: ezt erősítette, amikor kiderült, hogy a magyar miniszterelnök telefonhívásokat intézett Almuniához, és adatszolgáltatási trükkök százait hajtotta végre. Súlyos politikai összejátszásra derült fény. Becsey Zsolt az EP-vita legnagyobb kihívásának azt nevezte, hogy a jövőben a választások előtt ilyen helyzet még véletlenül se állhasson elő, és erről mindenki meg lehessen győződve, azaz álljon helyre az Európai Unió iránti bizalom. Az MTI-hez eljuttatott fideszes közlemény szerint az EU-bizottság nevében válaszoló Benita Ferrero-Waldner azt emelte ki, hogy többszörös ellenőrzési mechanizmust alkalmaznak, de az Eurostat a tagállamoknak csak a metodológiáját ellenőrzi, nem a szolgáltatott adatokat. A vita során az Európai Néppártból felszólaló Othmar Karas osztrák képviselő sürgette az EU-bizottságot, hogy ne csak a kormányoktól, hanem a nemzeti bankoktól, valamint az Európai Központi Banktól is kérjenek be a tagállamokra vonatkozó gazdasági adatokat.