A demokraták iraki csapatkivonást akarnak, Bush nem
A Fehér Ház által kilátásba helyezett vétót figyelmen kívül hagyva az amerikai képviselőház csütörtökön megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében áprilisig ki kell vonni az amerikai csapatokat Irakból. A demokrata többségű képviselőház 223—201 arányban fogadta el a törvényjavaslatot. A törvénytervezetet négy republikánus is támogatta, tíz demokrata párti képviselő pedig ellene szavazott.
A törvénytervezet szerint a jogszabály hatálybalépésétől számított 120 napon belül meg kell kezdeni és áprilisig be kell fejezni az Irakban állomásozó 160 000 amerikai katona kivonását. A képviselőház idén most harmadszor szavazott meg törvényt a csapatkivonásról. Az előző két törvény a szenátusi szavazáson, illetve George Bush elnök vétója miatt hiúsult meg. Bush csütörtöki sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy ismét megvétóz minden olyan törvénytervezetet, amely az amerikai katonák Irakból való sürgős hazahívását követelné.
Ellentmondások terrorveszély kérdésében
Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter csütörtökön közölte: az al-Kaida jelentette fenyegetettség nem olyan súlyos, mint a 2001. szeptember 11-i támadások előtt. Az ABC amerikai televíziónak nyilatkozva Chertoff hangsúlyozta: jelentős eredményeket értek el az al-Kaida külföldi csoportjainak felszámolásában és a saját védelmi rendszer kiépítésében. Hozzátette azonban, hogy az ellenség részéről megnyilvánuló támadási szándék továbbra is jelentős. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a Fox TV-ben szintén aggodalmát fejezte ki az al-Kaida jelentette veszély miatt, de világossá tette: semmi sem utal arra, hogy ,,konkrét vagy azonnali" támadások fenyegetnének. A The Washingon Post egy hírszerzési jelentésre hivatkozva azt írta, hogy az al-Kaidának sikerült újraszerveződnie, és Pakisztán törzsi vidékén építette ki a menedékhelyét.
50 millió dollár a vérdíj
A korábbi összeget megduplázva, ötvenmillió dollárra emelte az Oszama bin Ladenre, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjére kitűzött vérdíjat tegnap a washingtoni szenátus. A törvényhozás felsőházában nyolcvanheten támogatták az indítványt, és csupán egy szenátor szavazott ellene.
Ahtisaari kontra Lavrov
Nem helyénvalónak minősítette az orosz külügyminiszter Martti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjának azt a kijelentését, hogy Oroszország saját nemzetközi pozícióját rontja a Koszovó státusáról szóló biztonsági tanácsi határozat akadályozásával. Újságírók kérdésére Szergej Lavrov tegnap Moszkvában elmondta, hogy még nem ismeri a nyilatkozatot, de ha valóban ez hangzott el benne, azt nem tartja helyénvalónak. Ahtisaari a Lansi-Savo finn újságnak csütörtökön azt fejtegette, hogy Koszovó jövendő jogállása ,,túl csekély jelentőségű kérdés ahhoz, hogy Oroszország ezen keresztül adjon nyomatékot hatalmának. Ahelyett, hogy erősítené nemzetközi pozícióját, Oroszország ezáltal csak gyengíti azt."
Irán engedett
Irán engedélyezni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei számára, hogy felkeressék az iszlám köztársaság épülő, plutóniumtermelésre is alkalmas atomreaktorát — jelentette be tegnap a szakosított ENSZ-intézmény. Teherán a most zárult tárgyalások nyomán kötött megállapodás alapján egyebek között azt is lehetővé teszi, hogy a NAÜ szakemberei július végéig ellátogassanak az Arak városában épülő nehézvizes atomreaktorba, és kész válaszolni azokra a kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek a nemzetek közössége által kifogásolt korábbi nukleáris kísérletekre vonatkoznak.
