Tar Gyöngyi megyei tisztifőorvos beszámolója szerint, a járvány kezdetétől hétfő délután 14 óráig Hargita megyében összesen 150-en kerültek intézményes karanténba, 3095 személy estében volt szükség lakhelyi elkülönítésre. Egy részüknél a megfigyelési időszak már letelt és elkülönítésüket feloldották. Jelenleg 130 személy van vesztegzár alatt, lakhelyi elkülönítésben 2509-en vannak. Hozzátette: minden előírt esetben elvégezték az érintettek koronavírustesztjét, de mind az 58 megvizsgált minta negatívnak bizonyult.

Március 26. óta két csíkszeredai laboratóriumban is végeznek koronavírustesztet, ezekben 12 órát kell várni a teszteredményekre. Azért teremtették meg a helyi tesztelés lehetőségét, mert az országos jelentőségű tesztközpontok túlzsúfolttá váltak, és sokat kellett várni az eredményre.

Tar Gyöngyi elmondta, a Megyei Egészségügyi Igazgatóság is komolyan vette a munkáját, minden hazaérkezőt az akkor érvényes szabályoknak megfelelően karanténba vagy otthoni elkülönítésbe helyezett. Hozzátette: minden bizonnyal így sem tudják elkerülni a járvány megjelenését, de nagymértékben csökkenti a terjedés lehetőségét, hogy nem alakítottak ki nagy karanténközpontokat. Az embereket kettesével, hármasával szórták szét vesztegzárrá alakított települési vendégszobákba, vendégházakba. Így ha kiderülne is, hogy valaki megfertőződött, alig tud továbbterjedni a kór.

Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának adjunktusa  úgy vélte: az adatok részben Hargita megye sajátosságairól is árulkodnak. Ő is a 85,2 százalékban magyarok által lakott megye vendégmunkás-útvonalainak a különbözőségét emelte ki. Azt is megjegyezte azonban, hogy Hargita megye viszonylagos elszigeteltsége sem kedvezett a járvány terjedésének. A megyében nincsen repülőtér, a térséget nem szelik át forgalmas országutak, a lakosság többsége falvakon lakik és a megye városai is kisvárosok.