Lapunk megkeresésére Kelemen Tibor elmondta: április elsejét követően lavinaszerűen kezdtek érkezni a kérések, sajnos, sok esetben hibásan fogalmazták meg, ezért az ügynökségnek több esetben kiegészítéseket, javításokat kellett kérnie. Az igazgató emlékeztetett, hogy az első fordulóban a március 31-ig felfüggesztett munkaviszonyok esetében folyósíthatják a támogatást, a kormány erre 500 ezer lejt irányzott elő minden megye számára, az összeg viszont még nem érkezett be a kincstár helyi képviseletéhez. Az intézményvezető szerint vélhetőleg az ortodox húsvéthoz igazítják, hogy az ünnepre az embereknek lehessen biztosítani a jövedelmet. Háromszéken tegnapig 86 vállalkozás 935 felfüggesztett munkaviszonyú alkalmazottjának tudták volna elküldeni a kereskedelmi bankoknál nyitott folyószámlákra a támogatást.

Kelemen Tibor ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az igénylések és az érintett munkavállalók száma a megyében ennél sokkal magasabb. Nehéz ugyan megbecsülni, de a szükségállapot első fél hónapjában a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma 3000–3500 körül lehet. Az ügynökségnél azt tapasztalják, hogy több vállalkozó nehezen birkózik meg az ügyintézéssel. Például az ügynökség különböző e-mail-címeire is eljuttatták az iratcsomókat, ezért a feldolgozásnál duplázódott, triplázódott az iktatott kérelmek száma. Ennek nyomán döntöttek úgy, hogy csak azokat az igényléseket dolgozzák fel, ahol nincsenek problémák, a kifizetés fennakadás nélkül megtörténhet, természetesen akkor, amikor megérkezik a támogatásra szánt összeg Bukarestből. Vannak ugyanakkor abszurd helyzetek is, így egyesek annyira alacsony összeget igényelnek támogatásként, illetve olyan rövid időszakra (pár napra), hogy az odaítélés adminisztratív költségei messze meghaladják az igényelt támogatást. Ezeket kénytelenek elutasítani.

Emellett többen rosszul értelmezték az előírásokat, s a részmunkaidős és a főállású alkalmazások után is igényelnék a támogatást, más esetekben pedig arra derült fény, hogy olyan munkaviszonya is volt a munkavállalónak, amelyről a munkáltatónak nem volt tudomása. Továbbá előfordult, hogy helytelen folyószámlaszámot írtak be az igénylők. Emiatt sokan nem kerülhettek be az első fordulóban kedvezményezettjei közé.

Az ügynökségnél továbbá a joghézagokkal is meg kell küzdeniük, így például fennakadásaik voltak az elektronikus aláírásoknál, hiszen egyelőre az is tisztázatlan, hogy a majdani elszámolásnál – az Európai Unió szerveinél, lévén hogy a támogatás összegét a kormány európai forrásokból fedezi – a most elektronikus másolatként elküldött dokumentumok helyettesíthetik-e az eredetieket. Kelemen Tibor szerint igyekeznek igazságosan és gyorsan eljárni, de a törvényi hiányosságok miatt ez nem mindig lehetséges.

Az ügynökséghez folyamatosan érkeznek az igénylések, ezek után viszont a támogatás csak májusban várható, és több jel arra utal, hogy a munkaügyi minisztérium a szabályok módosítását tervezi, szűkítve a kört azokra a munkáltatókra, munkavállalókra, akiket a járvány súlyosan érintett.

Kelemen Tibor arról is beszámolt, hogy tömeges elbocsátásokról nincs tudomásuk a megyében, a munkáltatók nagy része inkább a kényszerszabadság mellett döntött. Ez kitűnik abból is, hogy a munkanélküliségi aránynál nem tapasztaltak érdemi változást, pár személlyel nőtt csak az állástalanok száma márciusban februárhoz viszonyítva. A nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató készruhagyárak, kertészetek inkább a munkaviszony felfüggesztése mellett döntöttek, és nem a tömeges elbocsátás mellett, de van arra is példa, hogy a termelést alakították át – maszkokat, védőruhákat készítenek.