Miközben sorra jelennek meg a tavalyi évre vonatkozó makrogazdasági statisztikák, az elemzők az idei zuhanás mértékét is igyekeznek előre jelezni. Vagyis arra keresik a választ, hogy mi lesz a válság után.
A statisztikai intézet ideiglenes adatai szerint a tavalyi 4,1 százalékos GDP-növekedés legnagyobb mértékben a fogyasztás bővülésének köszönhető. Ugyanakkor – és talán ez az új elem – a tőkeberuházások is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország nemzeti összterméke meghaladja az ezermilliárd eurót. Az egyik kereskedelmi bank elemzője szerint például ez utóbbi dinamikája a legnagyobb volt 2007 óta. Az építőipar is mintegy egy százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, miközben a nemzeti bruttó össztermék 6,4 százalékát adta, a kereskedelem 18,2 százalékban vett részt a GDP megvalósításában, az IT-szektor pedig 8,1 százalékot adott hozzá. Ugyanakkor az ipari termelés, amely a GDP közel 22 százalékát adja, tavaly lefelé húzta a nemzetgazdaságot a magas termelési költségek, na meg a legnagyobb európai gazdaság, a németországi ipar gyengélkedése miatt. S bár az év végére a trend már pozitív irányba fordult, a koronavírus-járvány miatt soha nem tapasztalt gyengülésre lehet számítani, és az export is rontani fogja a GDP alakulását.
Az előrejelzésben az elemzők elsősorban a március–május időszakra becsülnek jelentős visszaesést, ám ha a kormány hamar és hatékonyan vezet be gazdaságélénkítő programokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások, valamint az építőipar (elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés) területén, a 2009-es mértékű válság akárelkerülhető is lehet.
E tekintetben a pénzügyminiszter is derűlátó. Florin Cîţu V formájú GDP-változásra számít. Szerinte a meredek csökkenés után meredek növekedés lesz már az év végétől, vagyis az év első felére várható recessziót erős növekedési pálya követi majd, ami július-augusztus folyamán már érezhető lesz, és 2021-ben teljesedik ki, év végére pedig a veszteség kiegyenlítődik.
Közben a Világbank jelentősen rontotta a hazai gazdaság idei kilátásait, így 2020-ra 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált a korábbi 3,8 százalékhoz mérten. A nemzetközi pénzintézetnél is azzal számolnak, hogy a második fél évben lassú felfele ívelés következik. A Világbank ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy idén a román gazdaság recesszióba kerül, ennek elkerülése érdekében adópolitikai intézkedéseket javasol, amelyeket mind nemzeti, mind uniós szinten össze kell hangolni. Emellett szükségesnek tartja a közberuházások ösztönzését és az uniós támogatások hatékony felhasználását, a közigazgatás reformját, az állami vállalatok hatékonyságának növelését.
A kormány az idei állami költségvetést eredetileg 4,1 százalékos gazdasági növekedésre építette. A jövő évre a Világbank 4,4 százalékos román gazdasági növekedéssel számol. A nemzetközi hitelintézet 5,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt valószínűsít az idei évre a Bukarest által tervezett 3,6 százalékoshoz képest. Megállapították, hogy az államháztartásra jelentős nyomást gyakorol a szeptembertől tervezett 40 százalékos nyugdíjemelés is.
